Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Kecskés Péter: A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon

9. kép. Lakóház, Hejce (Fő u. 15.). a. alaprajz, b. keresztmetszet, c. pincealaprajz 18. század végén épült házban (10. kép). A múlt században tulajdonosai mezővárosi tisztviselők (bíró, jegyző) voltak, az épület szobáját kívülfűtős, téglából falazott „lapkemence" fűtötte.

52 A háromosztatú lakóházak alápincézett változatának további tipikus lehetősége az, amikor a dongaboltozatos présházat tufakőbe, homokkőbe vagy mészkőbe vágott pince követi. Ezt a 19. század elején épült mádi iparos házával (Batthyány u. 374.) és a 18. század végén készült tállyai jobbágy szőlőbirtokos házával mutatjuk be (Bem u. 2.). Utóbbiban a konyhai középkemence és a kívülfűtős szobai kályha vagy kemence nyomait is megtaláltuk (11-12. kép).

53 A Tokaj-Hegyalján, de a Mátraalján is több mezővárosban vannak olyan, 17-18. századi beépítésű hosszú házzá nőtt porták, amiknek magja utcai oldalról alápincézett lakórész. Ilyen az Erdőbénye, Kossuth u. 32. sz. épület, ahol az 1770 körül épült alapegységhez (pinceházzal és két ágú vájt pincével) az utcai oldalra 1800 körül Kétszintes szárnyat toldottak: az alsó szinten kocsma, műhely, illetve bolt szerepű helyiséget, fölé pedig oldalkamrát. 1850 körül bővült a ház borházzal, istállóval és színnel (13. kép).

54 Másik példaként ismertetjük a Gyöngyös, Petőfi u. 25. sz. ház alakulását. A 17. századi beépítésű szalagtelken az utcai oldali pince, felette a szoba + konyha rész épült 52. FAN 1976. 53. Mádi épület: FAN 1202, tállyai ház: FAN Itsz. nélkül. 54. KECSKÉS Péter 1982. Uő: 1987. 101.; FAN 410. és 229.