Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Kovacevicova, Sona: A népi és a városi építészet közötti kapcsolatok Szlovákia múltjában

- rontja és megbontja a vidéki települések hosszú évszázadok során kialakított kulturális értékeit, megsemmisíti regionális változatosságát, valamint a természettel való harmonikus összefonódását; - a típustervek alapján épült üzletek, boltok, vendéglők, adminisztratív és egészségügyi építmények éppen úgy, mint a távolsági összeköttetések, tehát mindaz, amit vidéken reprezentatív értékként tartanak számon, a vidék kultúráját egységesíti, és ez az ember harmonikus fejlődését is veszélyezteti. E negatívumok mérlegelése alapján a kormány egy szakemberekből (etnográfusokból is) álló csoportot bízott meg a jövőbeni falusi építkezésekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésével. A szakértők négy évig tartó együttműködésének, munkájának eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: A jövőben a vidéki és a városi építkezéseknél, átépítéseknél a település magvát, domináns részeit és központjait tiszteletben kell tartani. Az új építkezéseket úgy kell irányítani, hogy azok ne városi hagyományok puszta lemásolását jelentsék, és tekintettel kell arra lenni, hogy ezekben a házakban és a településeken az új generációk a 21. században is élni fognak. Jelenünk örökségét saját szükségleteiknek megfelelően fogják alakítani, változtatni. Éppen ezért a további átépítésekhez már nem készülnek a korábbi időkből ismert szigorú előírások, csak - egy, többféleképpen értelmezhető - keret, amelyet aztán az építő és az építtető a modern egyéni építkezés követelményeinek szem előtt tartásával, ízlésének és elképzeléseinek megfelelően variálhat. Ezeknek az elveknek - a más vagyonjogi elvekkel együtt - kell aztán a kormánynak az építkezésre vonatkozó utasításaiban és intézkedéseiben tükröződniük.

22 Csak a jövő mutathatja meg, hogy ezek mennyire lesznek hasznosak. A város-falu közötti történelmi kapcsolatok elemzése alapján néhány általános érvényű fejlődési tendencia érvényesülését lehet megállapítani: - a város és a falu közötti építészeti kapcsolatok már attól az időtől léteznek, amióta a települési-társadalmi különbségek alapján kialakult az oppidum és az egység amit civitasnak neveztek; - az építészeti különbségek az eltérő gazdasági, társadalmi és munkaformáknak köszönhetően, ezekkel szoros összefüggésben alakultak ki; - ezek a különbségek az etnikai és a vallási hovatartozás miatt (melyek bár soha nem voltak alapvetően meghatározók, de mindig jelen voltak) egy-egy adott közösségen belül változtak, módosultak. A néprajztudomány feladata ezeknek a viszonyoknak a bonyolultságát felismerni, elemezni és megmagyarázni, éspedig nem egyik vagy másik elemének az összetett struktúrából való kiszakításával, hanem az egymást történelmileg és társadalmilag kölcsönösen kiegészítő viszonyok sokoldalú elemzése alapján. 22. Tíz intézet opponensi véleménye, amelyet egy szakértői bizottság a kormány felkérésére készített. Prestavba vidieckych sídiel, A vidéki települések átépítése címen 1989 januárjában került megvitatásra. A probléma megvitatására a leghivatottabb pozsonyi, Státny vyskumny a projektory a typizacny ústav v Bratislave (Állami Kutató, Tervező és Tipizáló Intézet) volt.