Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Fodor István: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez

Habovstiak tollából megjelent a szlovákiai középkori falukutatást összegző kitűnő monográfia,

8 a Kárpátalján feltárt 6-13. századi településásatásokat Sz. I. Penyák foglalta össze,

9 az erdélyi kutatásokról pedig Benkő Elek adott rövid áttekintést.

10 A jugoszláviai Vajdaság (Bácska, Bánság, Szerémség) feltárásairól Szekeres László és Takács Miklós dolgozataiból értesülhettünk.

11 Kétségtelen, hogy a régészeti feltárások egyre több új szemponttal gazdagítják a magyar népi lakóház történetének kutatását, a nagyobb méretű ásatások pedig a középkori magyar települések szerkezetére vonatkozóan egyre több adatot szolgáltatnak. Ez utóbbi jó példája, hogy nemrégiben derült fény a dunántúli és alföldi késő középkori falutelepülések eltérő szerkezetére,

12 sikerült feltárni Árpád-kori kis méretű ún. tanyaszerű településeket,

13 fény derült arra is, hogy az Alföldön megismert ún. Árpád-kori szórt településszerkezet nem jellemző a kora Árpád-kori visegrád-várkerti falu szerkezetére,

14 ugyanakkor a közeli Pilismarót határában magam ilyen faluszerkezetet figyelhettem meg.

15 Sajnálatos módon régészeti kutatásunk nagy hiányossága, hogy a feltárásokkal azok közlése - különböző okok miatt - távolról sem tart lépést. Ezért gyakran megesik, hogy a közölt ásatásokon alapuló elméleti összegzések megszületésének időpontjában a még közöletlen megfigyelések már egészen más következtetések levonására adnának módot. A középkori magyar lakóház fejlődéstörténeti fonalát Méri István alapvető dolgozatai bontották ki.

16 A korábbi és a saját - főként a 40-es évek végén és az ötvenes években végzett - ásatásai azt igazolták, hogy az Árpád-korban az egyhelyiséges, félig földbe mélyített kemencés lakóházak jellemzőek falusi településeinkre, majd a 14. századtól a több helyiséges felszíni házak foglalják el helyüket, amelyek jelentős részében a lakószobát szemeskályhával fűtik. Kitűnő rekonstrukciós rajzokon mutatta be az általa feltárt épületek valószínű eredeti alakját is.

17 Maga Méri István több alkalommal hangsúlyozta, hogy az addigi megfigyelések alakították ki az általa felrajzolt képet, amelyet az újabb feltárások bizonyára tovább gazdagítanak, s a földben megfigyelhető jelenségek nem tárják elénk az egykori falusi lakóépületek sokszínűségét, hiszen számos épületnek nem maradhatott a földben nyoma, s ezekre csak szerencsés véletlen folytán bukkanhatunk.

18 Erre a szempontra - esetenként talán eltúlzott formában is - László Gyula hívta fel több alkalommal a kutatók figyelmét.

19 Az óvatosságra intő figyelmeztetések ellenére ma már-már megcsontosodni 8. HABOVSTIAK, A. 1985.; 1988, 674-682. 9. PENJAK, S. I. 1980. 10. BENKÖ Elek 1980. 11. SZEKERES László 1977.; 1983.; TAKÁCS Miklós 1986. 12. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982, 115-128.; HOLL Imre 1979. 13. LASZLOVSZKY József 1986.; 1986a. 14. KOVALOVSZI Júlia 1985, 43. 15. Közöletlen 16. MÉRI István 1952.; 1964. 17. MÉRI István 1964.; 1970. 18. MÉRI István 1964. 47-48. 19. LÁSZLÓ Gyula 1965.; 1976, 25, 29. : 1977, 36-37, 42-51.; 1978.; 1988, 39-48. Az itt érintett kérdésekről Id. még FODOR István 1977, 287-288.