Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Fodor István: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez

Habovstiak tollából megjelent a szlovákiai középkori falukutatást összegző kitűnő monográfia, 8 a Kárpátalján feltárt 6-13. századi településásatásokat Sz. I. Penyák foglalta össze, 9 az erdélyi kutatásokról pedig Benkő Elek adott rövid áttekintést. 10 A jugoszláviai Vajdaság (Bácska, Bánság, Szerémség) feltárásairól Szekeres László és Takács Miklós dolgozataiból értesülhet­tünk. 11 Kétségtelen, hogy a régészeti feltárások egyre több új szemponttal gaz­dagítják a magyar népi lakóház történetének kutatását, a nagyobb méretű ásatások pedig a középkori magyar települések szerkezetére vonatkozóan egyre több adatot szolgáltatnak. Ez utóbbi jó példája, hogy nemrégiben derült fény a dunántúli és alföldi késő középkori falutelepülések eltérő szerkezeté­re, 12 sikerült feltárni Árpád-kori kis méretű ún. tanyaszerű településeket, 13 fény derült arra is, hogy az Alföldön megismert ún. Árpád-kori szórt településszer­kezet nem jellemző a kora Árpád-kori visegrád-várkerti falu szerkezetére, 14 ugyanakkor a közeli Pilismarót határában magam ilyen faluszerkezetet figyel­hettem meg. 15 Sajnálatos módon régészeti kutatásunk nagy hiányossága, hogy a feltárásokkal azok közlése - különböző okok miatt - távolról sem tart lépést. Ezért gyakran megesik, hogy a közölt ásatásokon alapuló elméleti összegzések megszületésének időpontjában a még közöletlen megfigyelé­sek már egészen más következtetések levonására adnának módot. A középkori magyar lakóház fejlődéstörténeti fonalát Méri István alapvető dolgozatai bontották ki. 16 A korábbi és a saját - főként a 40-es évek végén és az ötvenes években végzett - ásatásai azt igazolták, hogy az Árpád-korban az egyhelyiséges, félig földbe mélyített kemencés lakóházak jellemzőek falusi településeinkre, majd a 14. századtól a több helyiséges felszíni házak foglal­ják el helyüket, amelyek jelentős részében a lakószobát szemeskályhával fűtik. Kitűnő rekonstrukciós rajzokon mutatta be az általa feltárt épületek való­színű eredeti alakját is. 17 Maga Méri István több alkalommal hangsúlyozta, hogy az addigi megfi­gyelések alakították ki az általa felrajzolt képet, amelyet az újabb feltárások bizonyára tovább gazdagítanak, s a földben megfigyelhető jelenségek nem tárják elénk az egykori falusi lakóépületek sokszínűségét, hiszen számos épületnek nem maradhatott a földben nyoma, s ezekre csak szerencsés vélet­len folytán bukkanhatunk. 18 Erre a szempontra - esetenként talán eltúlzott formában is - László Gyula hívta fel több alkalommal a kutatók figyelmét. 19 Az óvatosságra intő figyelmeztetések ellenére ma már-már megcsontosodni 8. HABOVSTIAK, A. 1985.; 1988, 674-682. 9. PENJAK, S. I. 1980. 10. BENKÖ Elek 1980. 11. SZEKERES László 1977.; 1983.; TAKÁCS Miklós 1986. 12. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982, 115-128.; HOLL Imre 1979. 13. LASZLOVSZKY József 1986.; 1986a. 14. KOVALOVSZI Júlia 1985, 43. 15. Közöletlen 16. MÉRI István 1952.; 1964. 17. MÉRI István 1964.; 1970. 18. MÉRI István 1964. 47-48. 19. LÁSZLÓ Gyula 1965.; 1976, 25, 29. : 1977, 36-37, 42-51.; 1978.; 1988, 39-48. Az itt érintett kérdésekről Id. még FODOR István 1977, 287-288.

Next

/
Thumbnails
Contents