Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Kovacevicova, Sona: A népi és a városi építészet közötti kapcsolatok Szlovákia múltjában

1. kép. Pozsony látképe délről. Egy 1593-as rézmetszet részlete, előtérben a falazott oromzatú házak használat minőségének megismerése szempontjából.

1 A Vár és a mai gótikus város között szláv alapokon nőtt ki a mai dóm környékén a város a vásártérrel együtt. A térre torkolló két párhuzamos utca házai, mint ahogyan ez a fennmaradt épületrészek és feltárt alapok, illetve a jelentősen átalakított objektumok alapján megállapítható, szilárd építőanyagból, kőből, téglából épültek, az építmények alápincézettek, háromhelyiségesek voltak. A keskeny udvarokban gerenda szerkezetű, deszka vagy fonott falú gazdasági épületek álltak. Az udvar tartozéka volt az égetett téglából vagy kőből rakott kút.

2 A jelentősen átépített formában fennmaradt objektumokon jól kivehető az eredeti elrendezés: tengely mentén felsorakoztatott lakószobából, füstös konyhából és kamrából álló lakóházak voltak ezek. Az udvarban, a házzal szemben felépített pincéket boltozták, a pincebejárók az utca felől nyíltak. Feltételezik, hogy a házak egyenes oromzattal bírtak, ezt egyébként a későbbi eredetű (15-16. századi) ikonográfia is alátámasztani látszik. A háztípus variánsai az idők során a főutcáról fokozatosan a perifériákra és onnan a város menti falvakba 1. Elsősorban az alábbi régészek kutatásairól van szó: JANKOVIC, V. Z dejín bratislavského Podhradia, Bratislava, 6,1970.11. és kk.; HABOVSTIAK, A. Stredoveká dedina na Slovensku, Bratislava, 1985.; POLLA, B. Bratislava. Západné suburbium, Fontes Archeologici Institut! SNN, T. IV. Bratislava, 1979.; VALLÁSEK, A.-PLACHÁ, V. Prispevok k osidleniu bratislavského Podhradia, Bratislava, 7, 1971 5. és kk. 2. Lásd az 1. jegyzetből VALLÁSEK és JANKOVIC munkáját.