Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Páll István: A táji jellegzetességek keveredése Északkelet-Magyarország népi építkezésében a 18-19. században

ket a tüzelőalkalmatosságokat rendszeresen használták ülésre és fekvésre is, ami azt jelenti, hogy azok a föld színétől magasabban voltak. Néhány konyhabéli katlanra vonatkozó adatom is van a Nyírség középső részéről a 18. és a 19. századból, ám ezek a puszta meglétükön kívül más következtetés levonására nem alkalmasak. Izgalmasabb a konyhai kemencék létezése, hiszen megjelenésük ideje nem kellően tisztázott. A főúri udvarházak konyháiban a 17. századbeli feljegyzések szerint kemencék is voltak (Olcsvaapáti 1662, Kalló 1664), de ezek nem hozhatók közvetlen összefüggésbe a 19. század elejétől a terület északi és keleti részein feltűnő konyhai kemencékkel. A konyhai sütőkemencék lapos tetejű változatát Kisvárdáról 1799-ből már említettem,

69 s a Sexty András által 1807-ben az újfehértói „chyrurgus" számára építendő lakóház tervében is lapos tetejű konyhai kemence rajza látható

693 (1. kép), de van adat 1812-ből Mátészalkáról, 1813-ból és 1820-ból Kopócsapátiból

70 s 1851-ből Milotáról is,

71 ám ez utóbbiaknál a formára nem történt utalás. Mellettük (vagy helyettük) a 19. század első felében már feltűntek a gyári készítésű vasplatos tűzhelyek, melyek egy részénél csak a spórra tett öntöttvas piatok (spór, spórkonyha) voltak kereskedőtől beszerzett termékek, míg más részük kompletten került a területre a nem túl távoli beregi vasgyárakból (vasspor, vaskonyha).

72 A vasból készült zárt konyhai tüzelőberendezésre az első adatom 1818ból Kopócsapátiból való, ami ismereteim szerint az ilyen fajta tüzelők eddigi legkorábbi előfordulása,

73 de 1845-ben az akkori megyeszékhelyen, Nagykállóban is említettek az egyik háznál egy „mazsina vagy vas konyhát",

74 a század 50-es éveiben a szatmári részeken megszaporodnak az ilyen jellegű adatok,

75 s a gyáripari termékek rövid időn belül a konyhákban is gyökeresen átalakítják a több évszázad alatt kialakult formákat. 69. SzSzMLt. IV.A.9. 89. d. N° 91. 69a. SzSzMLt. IV.A.1. F.7. N° 373/1807. 70. BMDok. T. 73.1.1. II. k. 71. SzSzMLt. IV.B.607. 40.d. 72. PÁLL István 1989. 73. BMDok. T. 73.1.1. II. k. „Francz kőművesnek a vas konyha körül, és a külső karámba a csiráztató Kemence csinálásáért adtam 7 fot 12

a Jan 1818." 74. SzSzMLt. IV.A.9. 75. PÁLL István 1989.