Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Páll István: A táji jellegzetességek keveredése Északkelet-Magyarország népi építkezésében a 18-19. században

A TÁJI JELLEGZETESSÉGEK KEVEREDÉSE ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉBEN A 18-19. SZÁZADBAN PÁLL ISTVÁN A mai Északkelet-Magyarország területe sem a Bátky-\é\e, sem pedig az azt részben módosító Barabás Jenő vagy Balassa M. Iván által körülhatárolt házterületekbe nem sorolható be tisztán. Elsőként Tóth János vetette fel annak a lehetőségét, hogy itt talán egy hatodik, önálló északkeleti háztípus megállapítására is lehetőség lenne,

1 Barabás Jenő pedig a mai SzabolcsSzatmárt úgy jellemezte, hogy az a tüzelőberendezések „hibridizációjának éppoly klasszikus területe, mint Erdély és Moldva északi sávja, ahol a nyílt és zárt tüzelő területe találkozott, s igen változatos, keverék formák jöttek létre".

2 A Barabás által szamosi házterületnek nevezett területnek csak nyugati csücske érinti a mai megyehatárokon belüli részt, míg az Észak-Tiszántúl nagyobbik hányada átmeneti területként jelenik meg térképén. Ezen világosan látható, hogy itt három házterület is érintkezik, minek következtében alaprajzi és tüzelőszerkezeti elemek keverednek egymással. Érződik itt az északi, az alföldi és a szamosi házterület hatása, korszakonként eltérő erővel.

3 Előadásomban ezekhez az eltérő időben feltűnő jelenségekhez szeretnék 18-19. századi adatokat elősorolni. S hogy itt csak a lakóházakban lévő tüzelőberendezésekre térek ki, annak tisztán időbeli regulák szabtak határt, hiszen még több más jelenség találkozását is elemezni lehetne területünkön, mint pl. a csűrök elterjedése és alaprajzi változatai, a szénatároló építmények formái és funkciója, a szilvaaszalók s a tőkéskapuk sok vitát kiváltott genetikai megközelítése - hogy csak a legismertebbeket említsem. A forrásokban fellelt, tüzelőkre vonatkozó adatok felsorolásával ahhoz az általánosan elfogadott elvhez csatlakozom, mely Bátky Zsigmond kutatásai óta a magyar lakóházak táji típusainak megállapításánál az egyik legfontosabb alapelvnek az épületekben lévő tüzelőberendezések vizsgálatát tekinti. Célom nem egy kiforrott és egységes egésszé összeállt koncepció elővezetése volt, hanem az adatok összerendezése során bennem felvetődött gondolatok szakmai közönség elé állítása; s ha ezek az esetleges viták, hozzászólások alapján mégsem igazolódnak, s a mások által felhozott adatok cáfolják az enyéimet, 1. TÓTH János 1961. 202. 2. BARABÁS Jenő - GILYÉN Nándor 1979. 67. 3. BARABÁS Jenő - GILYÉN Nándor 1987. 172.