Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Páll István-Udvari István: Hodinka Antal kárpátukrán népi építészetre vonatkozó jegyzetei

stb.; ha még nagyobb, akkor stanov, mely káposztára való. A stanov fedelének neve kruh 'korong'. A geleta és stanov csak mogyorófa abronccsal készül, felül-alul 2-3 sorral, középen 1-2-vel. Hordójuk is van, sós vizet tartanak benne nagy mennyiségben. A geleta és stanov alul szélesebb, felül szűkebb. Felül szélesebb, alul szűkebb a prykadok- nagy koflja. A berbenycja hosszúkás keskeny hordó, sós vizet hoznak benne és átöntik a hordóba. A coban = bokla: sós vizet hordanak benne gyalogosok-kis nagyon lapos hordó. Faedények még: dézsa - vizet tartanak benne, ha pedig lúgot, s ruhát mosnak benne, akkor cebrí; azután van a djijnycja 'fejődézsa', alul felül egyenlő széles faedény két füllel, mint a dézsa; a két fül gúzzsal (voroska) összekötve. A skopec' alul szélesebb, egy füllel, tehénfejésre. A korlto-t 'teknőt' Id. a 15. rajzon. A mal'ka rövidebb tekenő, a füle kivágva (vö. 16. rajz). A vajköpülő - masljanka. Tálak fából és agyagból. Fából egész gömbölyű (ld. 18. rajz). Agyagtálat ld. 17. rajz; a nagy tál mysa, a kicsi mysja. A nagy merítő fakanalak: polonyk és kubaj, ez utóbbi vadászkanál, az előbbi hosszú nyéllel bír. Agyagból: 1., honci, 2., zbanja (vö. 19. rajz); 3., tovkan (vö. 20. rajz). Ez füllel és fül nélkül is ismert; továbbá A.,korcaha 'korsó', ebben csak vizet, bort és pálinkát hordanak. Ha főznek benne hornec 'fazék', ha a főzöttet tartják benne vagy amiben a mezőre viszik: siloka 'szilke'. Életnemű tartására szolgál a szuszék és a skrynja, ami szuszékfajta, de kisebb a szuszoknál. Áll a padon, kamarában. Kis lábakkal mindenik bír, fedéllel is, nobreko a neve. A ládát eresztékkel erősítik meg (yzsyljatsja), bármilyen nagy; a ládában is lisztet, életet tartanak. A ruhát rudakon (na hrjadkach) tartják, még pedig a kamarában." IRODALOM CSORBA Csaba 1972 A kárpátukránok múltjára vonatkozó magyar kutatások 1945 előtt. Szabolcs-Szatmári Szemle 1972. 1. sz. 101-109. HODINKA Antal 1900 Rutének. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország VI. kötet. Bp. 401-417. 1911 A munkácsi görög szertartású püspökség okmánytára I. Ungvár 1923 A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk. Budapest 1924 L habitat, l'économie et le passé du peuple ruthene au sud des Carpathes. Revue des Études hongroises et finno-ougriennes. Numéro d octobre - décembre. é. n. (a szerző nevének feltüntetése nélkül): Utcjuznina, gazdusztvo i prosloszty juzsnokarpatszkych ruszinuv. Napiszau jeden szokyrnickyj szirochman. Vö. MTA Könyvtára Kézirattár. HODINKA Antal hagyatéka. MS 4814/1. 1934 ROMANUV (HODINKA) Antal: Perepiszka episzkopa nasoho bl. p. Michaila Manuila Olsvaszkoho + 1767 z tohdasnymi humenami: Hedeonom z Pazinom i Joannikijem z Szkripkom. Zsovka 1937 Rákóczi Ferenc és a gens fidelissima. Pécs 1941 Papnövendékeink Nagyszombatban 1722-től 1760-ig. Zorja-Hajnal I. 1-2. 18-29. 1944 Szobor nasoj diceziji, poderzsannyj v dnyach 11-12 marta 1726 roka v Égeri. Literaturna Negyilja IV. 9. 90-94. 1944a Episzkóp Mihail Manuil Olsavszkij o religijnom polozsenyju szvojej dioceziji. Literaturna Negyilja IV. 10. 117-118.