Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Páll István-Udvari István: Hodinka Antal kárpátukrán népi építészetre vonatkozó jegyzetei

A II. falon a pic 'kemence' és az ágy között szintén van egy vikno. Az I. falon van rendesen két ablak (vikno). Az ablak két, a falra felül és alul odaszögezett léc között mozog. E lécek neve: zolobnici. A két fal körül (I—IV.) két lóca fut mindenütt. Az ablak rámájának neve: okiínji, az üvegtábláké pedig: sypï vagy syplja. Az ablak eresztékei, melyekbe az üvegek eresztetnek a poserennyci; az ablakokban szélességben 3-4 sor syplja van, keresztben 3 vagy rendetlenül." A szoba tüzelőberendezésének két típusát írja le szerzőnk. „Kemence (pic) (Id. 6. rajz). Az öregek és ifjak a kemence padkáján fekszenek és gunynyasztanak. Az ab a nyílás fölött a celjusty', a cd ülésre való lóca, éspedig a nyílás előtt a cfprypicok, mögötte fd azapicok, alul a lóca alatti fal az opicni, a fal ce és cd be van kenve fehér sárral. A pic kétféle: kürtő nélküli (bez kosa) és kürtös (iz kosom). A kürtő nélküli (bez kosa) kemencéből a füst a szobába tódul és ezt a povala-n 'padláson' levő ablakon bocsátják ki, de a füst lerakódik a falakra és néhul ujjnyi vastag koromréteget képez. Az ilyen ház a dímivka vagy kurnja. A kasos 'kürtös' ház-nak nincs neve, néhol svitlycjanak hívják. A kürtös (kasos) kemence (pic iz kosom) (vö. 7. rajz). E kast bármikor föltehetik a p/c-re, s akkor mivel a szobában többé nem lesz füst, hanem a sinyben, így kimeszelik s ruhát is tarthatnak benne. Ilyenkor a komora más célokra is szolgálhat. A svitlycja egy másik szoba, úgy készítve, hogy a siny 'pitvar' középen legyen; nagyon ritka, egy pár bírónál és kiszolgált katonánál. A kasos 'kürtös' házban van, ami a dlmnjankaban 'füstös ház' ritkán van meg, a fogas (vö. 8. rajz). Egyes részeinek nincs külön nevük; edényeket tartanak mögötte, a fogakra pedig gubát, kozsuhot stb. akasztanak." Ezt követően Hodinka folytatja a szoba bútorainak bemutatását. „A polycja nyílt vagy zárt szekrény; néhutt szekrény sincs, csak a falba vernek pár botot és erre fektetik a deszkákat. Máskor csak az ajtó felőli szekrényfal van meg, a fal felőli nincs, csak ismét a falba eresztik a polcokat. Magasságra soha nem éri el a povalaX (padlást). Az ágy legföllebb 2 személyre való, durva fából készült, az asztal is. Párnájuk nincs, az ágyba szalmát tesznek és egy durva vászonnal letakarják. Ez az ágy. így néz ki (ld. 9. rajz). Egy-egy lába, melynek külön neve nincs, így néz ki (ld. 10. rajz). Az ab két oldalt kivágva, mint az ablaknál paha, alulról bedeszkázzák (zadencytsja). Az asztal így néz ki (vö. 11. rajz). A teteje vastag deszka (placha) abcd, ez a tulajdonképpeni stjiv 'asztal'. Az alsó szekrény a stolynja. Az asztallábak, mint az ágyéi: konykl vagy stoukï; az asztalon, szekrényen, az ágyon a lábak közötti deszkák (I) prycivkl. A lócák lábai akovbycja-k, egy alacsony fatörzs." A továbbiakban a szerző a használati tárgyakat veszi sorra. „Az edények fából, agyagból és vasból valók, bádog és bléh edényeket nem használnak. A sót, ha por alakú, faedényben, soljanka-ban tartják, a sós vizet kis fakorsóban koflja-ban vagy agyagedényben zbanja-ban. Fából való még a koflja-n és soljankan-on kívül: mosifca - kis pitis, zsírt tartanak benne, nem készítik, hanem a tótoktól veszik; (vö. 12. rajz) kanovija, ha nagyobb kanov; az előbbiben sós vizet, lisztet, darát stb. tartanak, kis dongákból (duhí) készítik abroncscsal, melyet zasyljat vagy zavazut (egybefűznek vagy egybekötnek) (vö. 13., 14. rajz). Az utóbbi abroncs mogyoróból (liscanoje), az előbbi kőrisfából (jasenovoje) készül, az abroncsok (duha-k) pedig smere/ca-ból (lucfenyőből). Mindkettő van füllel és fül (ucho) nélkül, fedővel és fedő nélkül. Ha a kanov nagy, akkor geleta. A kanov-bar\ tejet, vizet tartanak. A gelatá-ban túrót, gabonát