Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Dragun, Ivan Vasziljevics: A Kárpátalján élő magyarok népi építészetének sajátosságai

0 3m 6a-b. Háromosztatú lakóház (Nagybereg-Beregi, Kárpátalja, Beregi járás). 1. első szoba, 2. konyha, 3. hátsó szoba, 4. gang, 5. kemence, 6. tűzhely. 7. kályha. ki, hogy a házalap oldalsó fagerendáit és a koszorúkat meghosszabbították a homlokzat vagy az oromfal felé. A földművelés és az állattenyésztés fejlődése, különösen a táj síkvidéki körzeteiben, ahol alapvetően magyar lakosság élt, számos lényeges változást eredményezett a lakosság gazdasági életében. Mindez a 19. század második felének lakásépítésére is hatást gyakorolt. Ez a folyamat követhető figyelemmel a lakóház új konstrukciós elemeinek és alkatrészeinek a megjelenésében (alap, pince, szarufás tető, mennyezet a keresztgerendákon), valamint a tetőfedés korszerűbb módszereiben, az ablakok, ajtók, oromfalak stb. kidolgozásában. Elrendezését tekintve a múltban a falusi magyar lakóház meglehetősen sokféle volt. Az összegyűjtött helyszíni adatok elemzése alapot ad arra, hogy kiemeljünk a még ma is előforduló néhány típust és változataikat. A magyar lakóház osztályozásának alapjául annak vízszintes és függőleges tagolódását vettük. A függőleges tagolódás szempontjából két típust kell kiemelni: