Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Frolec, Václav: A kárpáti - Duna menti - balkáni kapcsolatok a 19. század végi és a 20. század eleji hagyományos parasztházak alaprajzi fejlődésében

A KÁRPÁTI - DUNA MENTI - BALKÁNI KAPCSOLATOK A 19. SZÁZAD VÉGI ÉS A 20. SZÁZAD ELEJI HAGYOMÁNYOS PARASZTHÁZAK ALAPRAJZI FEJLŐDÉSÉBEN FROLEC, VÁCLAV A 19. század végén és a 20. század elején a kárpáti - Duna menti - balkáni térségben a parasztház megőrizte a két- és háromosztatú elven alapuló hagyományos alaprajzát, amely ebben az időben a közép-, kelet- és délkeleteurópai területeken is gyakori. A kisebb vagy nagyobb régiók sajátosságai elsősorban a háztereinek-helyiségeinekfunkcionális módosításaiban követhetők nyomon. Ebből a felismerésből kiindulva többféle házalaprajz-formát és elterjedésének több területét különböztetünk meg.

1 Közép- és kelet-európai formák m A.1. CH S 'i a B. 3a. B.1a. B.1b. B.1c. B 3b. rm s CH S u 3 —r < B.3c. I . s

. 1 B.4a. B.4b. B.4c. SvJJS.. B.4d. 1. Közép- és kelet-európai formák: Ide tartoznak a kétosztatú - kethelyiseges - a hossztengelyre merőlegesen sorakozó helyiségekkel, eredetileg fűtetlen pitvarral (belépő térrel) (A. 1. csoport); a háromosztatú, a hossztengelyre merőlegesen sorakozó helyiségekkel, kamrás, pitvaros (B. 1. csoport); és a háromhelyiséges, istállós házak (B. 3. csoport) alapvető típusai. Továbbá ide soroljuk a háromhelyiséges, pitvaros, két lakóteres ház (B. 4. csoport) változatát is. 1. Az előadás elkészítésénél a Közép-, és Délkelet-Európa népi építészetéről rendelkezésre álló rendkívül gazdag irodalmat használtuk fel, amelyet a Kárpátok és Balkán népi építészete című nemzetközi szintézis elkészítése alkalmából válogattuk. A munka a Kárpátok és Balkán népi kultúrája kutatására alakult Nemzetközi Bizottság cselekvési programjának szerves része - A szerző megjegyzése.