Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Gunda Béla: A kulturális áramlat, a társadalom és az etnikum szerepe az Északkeleti-Kárpátok építkezésében

11. kép. Szlovák ház. Jobbról lakószoba, középen a nagy és kis ajtós csűr (humno), ahová a szoba ajtaja nyílik, balról az istálló. Terchová (Terhely), Trencsén, Szlovákia. Gunda B. felv. csűrt helyettesítő helyiség. Feltűnik ez a forma a lemákoknál (Reinfuss 1966:11 ), a bojkoknál (Sopoliga 1983:162). A típust megtaláltam Észak-Trencsénben \s(11. képjerhova). Az a feltűnő, hogy a boiskoból (ott humno) a kévéket beviszik a házba s a kemence fölött szárítják. Emlékeztet az ilyen eset a baltikumi „Riegenstube"-kban folyó munkálatokra. A lakókamrás ház a helyi alakulás legkülönbözőbb formáit mutatja, amely természetesen kapcsolatban van a gazdaságtársadalmi viszonyokkal s a fejlettebb formáknál már következtetni sem lehet a lakóház ősi magjára. A lemákoknál a 17. századtól kezdve jól nyomon követhető ennek a háztípusnak az alakulása. A lemákoknál hosszan elnyúló, egy fedél alatt álló, épületsorrá alakult a keskeny sin mellé épült különböző funkciójú helyiség (12. kép, Czajkowski 1988:79-83). A huculoknál a dunántúli kerített házakra emlékeztet a grazda. Ugyanabból az ősi formából (kemencés szoba + sini) a különböző etnikumok eltérő variánsokat hoznak létre. Lényegében ugyanaz az ősi típus lappang Sopoliga M. lemák-bojk, lemák, nyugati lemák, hucul háztípusai mögött, amelyek részleteiről a kötetben megjelent tanulmánya tájékoztat.