Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Népi és ipari műemlékek - Balassa M. Iván

ség miatt gyakran derékszelemennel támasztották meg, és gyakori az olyan szerkezeti megoldás, mikor a tetőszerkezetet és a födémet függetlenítették egymástól. A fal tetején futó gerendákra kerülnek ennél a megoldásnál a födémet tartó keresztgerendák, majd ezek végén egy újabb hosszirányú gerenda van, ez alkotja a tetőzet alapját. Tokaj-Hegyalján a német nemzetiségű falvakban, Károlyfalván, Hercegkúton, a Sárospatakba beolvadt Józseffalván és Rátkán még a közelmúltban is nagyszámban álltak a másféltraktusos lakóházak. Ezek a magyar, esetleg szlovák vagy kárpátukrán lakosságú falvakhoz képest valóban eltérő vonásokat mutattak, s látszólag német eredetükkel magyarázható. Hegyalja városai és mezővárosai felől azonban az eltérés nem számottevő, és az igényes épületszerkezetek egyben azt jelzik, hogy ezek a német lakosságú falvak építészetileg ide kapcsolódtak. Hegyalja jó arányú épületeinek díszítettsége elsősorban az egyes szerkezeti elemeknek, az ajtóknak, ablakoknak, vagy a homlokzatoknak a környék paraszti színvonalát meghaladó igényességű kialakításában nyilvánul meg. Gyakran alkalmaznak kő ajtó- és ablakkereteket. Hegyalja kőfaragó központjait még nem kutatták a MátraBükkaljához hasonló részletességgel és alapossággal, pedig az olyan speciális ipar, mint a sárospataki malomkőbányászat mellett az erdőbényeiekről tudjuk, hogy messze földre eljuttatták faragott köveiket.