Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Műemléki templomok - Détshy Mihály

kis vörösmárvány szentségtartó budai vagy esztergomi olasz mester munkája lehetett. A sárospataki templom falában talált vörösmárvány töredékekből rekonstruálható nagyobb fülke-keretezés is hasonló eredetről tanúskodik, akárcsak a Pálóczi-fivérek 1519 évszámos sírlapja, ma mindkettő a pataki vármúzeumban található. A reneszánsz művészet terjedését és továbbélését a XVI. és a XVII. században a templomokban szinte kizárólag néhány síremlék tanúsítja. Kiemelkedik közülük Dobó Ferenc és felesége vörösmárvány sírlapja a pataki és Rákóczi Zsigmond alakos sírládája a szerencsi templomban, mindkettő a XVII. század elejéről. A barokk stílus a török kiűzése utáni évtizedekben, a XVIII. század elején már néhány nagyszabású templom építkezésénél megjelenik. Pompája a túlnyomólag református lakosságú megyében az ellenreformációs térítő tevékenységnek fontos eszköze. A dísztelen, puritán templomokhoz szokott kálvinista hívek elkápráztatásának és megnyerésének bevallott szándékával készült a pataki és újhelyi templom gazdag új berendezése. Az első nagyszabású barokk templom a megyében Miskolcon kezd épülni a középkori Mindenszentek vagy Mindszent templomocska helyén, az elpusztult tapolcai apátság birtokán (23. kép). Az építkezést 1 728-ban Althan Mihály váci püspök és tapolcai apát indította meg, és a tornyok híjával utóda alatt 1 743-ban készült el. A három évvel későbbi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint „választékos és különleges, tágas és nagytemplom". Részletesen méltatja címerdíszes kapuzatát, szobrokkal ékesített homlokzatát. Hajója és szentélye egyaránt boltozott, a szentély mindkét oldalán sekrestyék és fölöttük oratóriumok. Felsorolja öt oltárát, közöttük az apátság védőszentjeinek, Péter és Pál apostoloknak szentelt főoltárt. Az értékes barokk épület gazdag berendezésével csaknem teljesen változatlan alakban maradt ránk. Csupán főhomlokzata egészült ki 1860 körül az akkori ízlésben felépült két toronnyal. Csaknem egyidejűleg a Mindszent-templommal, 1 729-ben kezdték meg Miskolc másik nagy barokk építményének, a minoriták templomának építését a késő középkori Újváros romba dőlt templomocskájának helyén. A nagyszabású, két toronnyal közrefogott homlokzatú szerzetesi templomot, az egri püspök olasz származású építészének, Giovanni Battista Carlone alkotását 1743-ban szentelték fel. Tágas, boltozatos hajóját oldalkápolnák szegélyezik. Ezekben még az eredeti mellékoltárok állnak. A szentélyt 1819-ben készült empire stílusú főoltár díszíti (24. kép). Értékes barokk templomot emeltetett 1 736-ban a Bükk alján Harsányban a kegyuraságot gyakorló egri papi szeminárium (46—47. kép). Az 1 746. évi egyházlátogatáskor elismerően írják, hogy az újonnan épült templom tágas, hajója, szentélye és sekrestyéje „elegáns" boltozattal fedett, szószéke „szobrász által választékosan kidolgozott". Az akkori fatorony helyett 1 769-ben már tetszetős, magas bádogfedésű torony