Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

zaival és plébániatemplommal magában foglaló külső, és a délkeleti sarkában lerekesztett, a toronyhoz kapcsolódó belső várból. Az építkezést, amit utóbb Perényi fia, Gábor folytatott, olasz kőművesmesterük, a Patakon letelepedett Alessandró Vedani vezette, aki Ónod, Füzér és Eger várain is dolgozott urainak. A munkában a felvidéki városokból hívott kőművesek, Krakkóból küldött olasz kőfaragók és ideköltözött itáliai mesterek vettek részt. 1573-ban a Pálócziakkal rokon Dobó István családja kapta Patakot zálogbirtokul. Örököseik egyikének, Lorántffy Zsuzsannának hozományaként lett 1616-ban a későbbi erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György családi székhelyévé. A XVII. század derekán a házaspár építteti a belső vár udvara körül a kétszintes palotaszárnyakat, emeletükön fényűző termek sorával és a torony új feljáratául az árkádos lépcsőt és loggiát. A külső várat újabb falakkal és bástyákkal erősíttetik, 1656-ban pedig az akkor már özvegy fejedelemasszony a tornyot ágyúk felállításához újabb emelettel magasíttatja meg. Unokája, I. Rákóczi Ferenc a várban tartja titkos megbeszéléseit a Wesselényiösszeesküvés többi résztvevőjével, és 1670-ben innen indul ki a fegyveres felkelés. Ezért ennek leverése után császári katonaság szállja meg a várat. Thököly seregei űzik ki a megszállókat, de 1685-ben újból visszatérnek. II. Rákóczi Ferenc 1694-ben költözik be ausztriai neveltetése után fiatal feleségével a pompás családi rezidenciába. 1697-ben távollétében foglalják el a hegyaljai felkelés lázadó jobbágyai a külső várat, és hősies ellenállás után vezetőiket itt végzik ki. Rákóczi elfogatása, majd menekülése után 1 702-ben a haditanács rendeletére felrobbantják a külső vár bástyáit, és a belső vár akkori nevén már Vörös-tornyát, tetőzetét lerombolva pusztulásra ítélik. II. Rákóczi Ferenc kuruc hadai 1703 nyarán foglalják el a várost és a várat, de ez aznap éjjel kigyullad, és gazdagon berendezett, pompás festett famennyezetekkel fedett termei kiégnek. A fejedelem 1 707-ben tér vissza akkor már újból tető alá hozott, de nagyrészt még puszta várkastélyába, és egy évvel később ide hívja össze az országgyűlést. Szabadságharca bukásakor 1 710 őszén visszatérve innen indul száműzetésbe. Az elkobzott uradalmat az osztrák Trautsohn herceg kapja meg. A rezidenciát 1 737-ben a belső város házaival és a templommal együtt újabb tűzvész pusztítja. A helyreállítás után az uradalmi tisztviselők szállásait és irodáit rendezik be az épebb szárnyakban, a Bodrog felőli romos reneszánsz szárnyat és a tornyot pedig magtárnak használják. A romosodó várkastélyt 1 808-ban a német Bretzenheim herceg kapta az uradalommal. Ó, majd fia a kor romantikus-eklektikus ízlésében építtetik át főúri rezidenciájukká. 1875-ben Windischgrätz herceg birtokába került, és családjáé maradt az államosításig. A vár feltárása és helyreállítása ezt követően indult meg.