Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

Iával örökös híján a vár visszaszállt a koronára, és a király Báthory Miklósnak adta je­lentős összeg ellenében. Unokája, a hírhedt Báthory Erzsébet hozományaként lett a Nádasdyaké. Fia, Nádasdy Ferenc országbíró a Wesselényi-összeesküvés egyik feje­ként vérpadon végzi be életét. Többi birtokával együtt a bécsi udvar Füzért is elkoboz­za, majd 1676-ban lerontatja. A festői várromot a Zempléni-hegység északi vonulataitól övezett völgyben fel­tornyosuló sziklás csúcson már messziről megpillantjuk. A hegy lábától felkanyarodó utat a völgy felől egykor palánk védte, amely a csúcs alatti szűk fennsíkon az elővárat, hajdani nevén „párkányt" is övezte. „Azon felül az várig mind grádics", írják 1654­ben, ami a felvonóhidas „emelcsős kapucskáig" vezetett. Innen már rövid, kanyargós, a várfalakról tűz alatt tartható út visz a jobbról magasodó kaputorony elé, a híd felvo­násával zárható bejárathoz. Ezt belül „igen erős vas kapu" is védte. A toronyaljból az egykori őrhely és tömlöc mellett elhaladva a balról nyíló belső kapun át lépünk a tágas udvarba. A vár a sziklatető körvonalait követő falaktól övezve, szabálytalan, tojásdad alaprajzú. Az udvart jobbról a várfalhoz épült gazdasági helyiségek szegélyezték, amelyeknek már csak falcsonkjai láthatók. Szemközt, délről az udvart a tágas, bolto­zatos pince fölött emelkedő, négyszög alaprajzú, nagy gótikus kápolna zárja le. Ez a vár legépebben megőrzött épülete. Csaknem ereszig fennálló falaiban a völgyre néző hosszoldalon két, a végfalakban egy-egy nagyméretű, csúcsíves ablak nyílik. Fülkéjü­ket alul kőpadokfogják közre. A kápolna keresztboltozatainak csak a karcsú falpillére­ken nyugvó bordaindításai maradtak meg. Alattuk finom csipkés faragású baldachi­nok talán szobrokat koronáztak. A kápolna udvari oldalán a XVII. századi leltárak szerint tornác húzódott, amely­ről a keleti oldalon teremsor nyílt: egy famennyezetes palota, egy ebédlő palota és a Báthoryaknál titkárkodó költő nevét őrző „Rimay-ház". A kápolna nyugati végénél az udvarból mélyebben fekvő, kiugró fennsíkra, a virágoskertbe juthattak, amit boltoza­tos helyiségek szegélyeztek. Egyikben „egy igen szép veres márvány kőasztal" állt „fa­ragott kőből lábastul". Egy másikban Báthory Gábor fejedelem képe függött. A kaputoronynak az udvarral átellenes oldalán íves körvonalú bástya emelkedik a feljáró út fölé. Itt a porkoláb és az őrség szállásai húzódtak meg a tüzelőállások alatt. A megye várai közül talán Füzér idézi fel leginkább a középkori lovagvárak képét, amint távolból feltűnik a sötétzöld erdős hegykúp sziklacsúcsán a kápolna tömege és a várfalak vonulata. A megye északnyugati szegletén, nem messze a Bódva-völgy kanyarulatától, az egykori Torna megye területén, magas hegytetőn meredeznek Szádvár romfalai. Rö­viddel a tatárjárás után IV. Béla építtethette közel tornagörgői udvarházához. 1 264­ben már a környék egyik birtokos családja kapta cserébe távolabbi váráért. A XIV. szá-

Next

/
Thumbnails
Contents