Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

Ettől balra állt a kb. 11x11 m-es négyzet alaprajzú, ötszintes, egykor mintegy 20 m magas torony, az 1 782. évi várleltár szavaival „négy szegletü Basta... ki legnagyobb s magos az várban". Pusztulásának idejét és okát nem ismerjük. Mára alig 1 méter magas csonkjai maradtak 2,40 m vastag falainak. A toronytól északra a XIV. században építették a viszonylag épen álló, hosszan elnyúló, kétszintes palotaszárnyat, amit északon hajóorrszerűen háromszögű bástyatorony zár le. A palotaépület földszintjén a leltár szerint konyha, sáfárház és kápolna helyezkedett el, emeletén pedig a gerendamennyezetes Új palota és más helyiségek. A háromszögű bástya két alsó szintjén volt 1 782-ben a lőportár, porház. A szárny déli vége és a torony között találjuk a sziklába vésett, 26 m mély ciszternát. Fölötte egykor faépítmények kötötték össze a két épületet. A torony és a palota belső oldala mellett csak keskeny folyosónak maradt hely a nagyrészt leomlott keleti várfalig a keskeny sziklaháton. A torony déli oldalán és a kapuval szemben állott épületeknek, kovácsműhelyeknek és istállónak csak az alapozásai mutatkoztak az ásatásnál, csak a sziklába vágott mély tömlöc maradt meg. Vele szemben az alsó udvart lezáró, XV. századi, négyszögű, háromszintes épület romos falai emelkednek. Emeletén volt a leltár szerint az Úr háza, földszintjén sütőház, pincéjében pedig a sziklába vésett árkok és gödrök tanúsága szerint szárazmalom állt. A felső vár déli zárófalán túl kinyúló keskeny sziklanyúlványon a kőzetbe fúrt lyuksor mutatja, hogy ezen két palánkfal között folyosó vezetett a külső csúcson állott őrhelyhez. A vár északi vége alatt a XVIII. században a lankás dombnyúlványt alagútszerű borospincével törték át, amelybe mindkét végén kőkeretes bejárat vezet. A vár épületein és omladékaiban egyetlen középkori faragványt sem találtak, de az 1 782. évi leltár sem említ bármiféle díszítő elemet, nyíláskeretezést. Boldogkő vára gyönyörű fekvésével, magasba meredő falaival, egyszerűségében talán még monumental isabbnak ható épülettömegével mégis megkapó látványt nyújt. Boldogkőtől északkeletre, légvonalban alig 10 kilométerre, a hegység belseje felé meredek, magas hegy tetején tűnnek fel Regéc várának romjai. Történetének kezdetei alig különböznek Boldogkőétől. A tatárjárás utáni évtizedekben kezdték építeni. 1285-ben említi először oklevél a második tatárjárás során ebben az évben a vár alatt lezajlott csata kapcsán. A XIII. század végén Amadé nádor kaparintotta meg ezt a várat is. Utóbb a Károly Róbert ellen lázadó Petenye Pétertől foglalja el ostrommal Drugeth Fülöp, aki királyi várnagyként más várakkal együtt haláláig hatalmában tartja. További sorsa is megegyezik Boldogkőével. 1541-ben Ferdinánd szilárd hívének, a harácsoló Serédy Gáspárnak adományozza, majd Serédy lányának kezével az Alagiaké lesz.