Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

nak egyike. Mohács után a két király háborúskodása alatt többször gazdát cserélt. Az 1540-es években Fráter György vásárolta meg. Meggyilkolása után I. Ferdinánd Pató­chy Ferencnek adja a töröktől fenyegetett Gyula váráért cserébe. így kerül Patóchy ve­jének, Bebek Györgynek a kezére, aki Izabella királynéhoz pártolva innen csap le em­bereivel Ferdinánd csapataira, de fosztogatja az úton elhaladó, áruikat, borukat szállí­tó felvidéki polgárokat is. Ezért javasolja a királynak Puchaim, a felsőmagyarországi kapitány: „Woldokky házát, mivel az mindenkor rablóvár volt, és jövedelme is kevés, le kell rontani". Erre azonban nem kerül sor. Jelentéktelen családok birtokába juta vár, végül 1671-ben a Palocsai Horváthok Szelepcsényi György esztergomi érseknek ad­ják zálogba. A következő években a bujdosó kuruc felkelők ismételten próbálkoznak ostromával, de csak Thököly seregeinek sikerül elfoglalni, miután előzőleg a császári­ak már robbantásokkal megrongálták. Szelepcsényi az esztergomi főkáptalanra hagy­ta a várat, ez pedig 1 71 5-ben a lőcsei jezsuitáknak engedte át, akik terményeik és bo­raik tárolására használták. A jezsuitáktól 1 753-ban Péchy Gábor királyi tanácsos vette meg a birtokot a várral, és családjáé maradt 1890-ig, majd házasság révén Zichy gró­foké a felszabadulásig. A birtokos család már nem lakta a várat, miután a faluban kas­télyt építtetett, de a XIX. században az elhagyottan romosodó vár palotaszárnyát te­tővel fedette le, és romantikus ízlésben javításokat és átalakításokat végeztetett. Kar­bantartás hiányában azonban a vár újra pusztulásnak indult. Végül az 1960-as évek­ben teljes régészeti feltárás után elvégezték a romok állagmegóvását és épebb részei­nek helyreállítását. A vár a keskeny, hosszú sziklagerincen fokozatosan épült fel. Magja a sziklatető közepén a XIII. században emelt négyszögű torony volt, amihez utóbb palotaszárny, majd további épületek csatlakoztak. E felső vár a XIV-XV. században a nyugati várol­dalban kialakított sziklateraszon külső várudvarral, majd ez alatt palánkkal körülvett elővárral bővült. A nyugati lankásabb domboldal tetején az egykori palánk fennsíkjáról a csaknem függőleges sziklafal mellett meredek rámpa vezet a félkörívesen kihasasodó kapu­torony oldalában magasan nyíló bejárata elé. A rámpa végétől - egykor felvonható — fahídon jutunk a múlt században csúcsívesre átépített kapuhoz, majd a torony belse­jéből újabb kapunyíláson át a hosszú, keskeny alsó várudvarba. Ezt a külső sziklape­remre épült XV. századi várfal és a felső vár alatti, lefaragott sziklaoldal fogja közre. A külső fal tetején védőfolyosó húzódott, amely a kaputorony felső szintjére és az ud­vart északról lezáró, ívelt falú Csonkabástyára is vezetett. A bástya aljánál nyílik lejá­rat a sziklába vésett, többágú pincébe. Délről az arra emelkedő udvart a felső várból kiugró, nagy, négyszögű, toronyszerű épület fala zárja le. Mellette egykori falépcső helyett a sziklába vésett feljárat vezet a felső vár nyugati falában nyíló kapuzatához.

Next

/
Thumbnails
Contents