Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

nak egyike. Mohács után a két király háborúskodása alatt többször gazdát cserélt. Az 1540-es években Fráter György vásárolta meg. Meggyilkolása után I. Ferdinánd Patóchy Ferencnek adja a töröktől fenyegetett Gyula váráért cserébe. így kerül Patóchy vejének, Bebek Györgynek a kezére, aki Izabella királynéhoz pártolva innen csap le embereivel Ferdinánd csapataira, de fosztogatja az úton elhaladó, áruikat, borukat szállító felvidéki polgárokat is. Ezért javasolja a királynak Puchaim, a felsőmagyarországi kapitány: „Woldokky házát, mivel az mindenkor rablóvár volt, és jövedelme is kevés, le kell rontani". Erre azonban nem kerül sor. Jelentéktelen családok birtokába juta vár, végül 1671-ben a Palocsai Horváthok Szelepcsényi György esztergomi érseknek adják zálogba. A következő években a bujdosó kuruc felkelők ismételten próbálkoznak ostromával, de csak Thököly seregeinek sikerül elfoglalni, miután előzőleg a császáriak már robbantásokkal megrongálták. Szelepcsényi az esztergomi főkáptalanra hagyta a várat, ez pedig 1 71 5-ben a lőcsei jezsuitáknak engedte át, akik terményeik és boraik tárolására használták. A jezsuitáktól 1 753-ban Péchy Gábor királyi tanácsos vette meg a birtokot a várral, és családjáé maradt 1890-ig, majd házasság révén Zichy grófoké a felszabadulásig. A birtokos család már nem lakta a várat, miután a faluban kastélyt építtetett, de a XIX. században az elhagyottan romosodó vár palotaszárnyát tetővel fedette le, és romantikus ízlésben javításokat és átalakításokat végeztetett. Karbantartás hiányában azonban a vár újra pusztulásnak indult. Végül az 1960-as években teljes régészeti feltárás után elvégezték a romok állagmegóvását és épebb részeinek helyreállítását. A vár a keskeny, hosszú sziklagerincen fokozatosan épült fel. Magja a sziklatető közepén a XIII. században emelt négyszögű torony volt, amihez utóbb palotaszárny, majd további épületek csatlakoztak. E felső vár a XIV-XV. században a nyugati vároldalban kialakított sziklateraszon külső várudvarral, majd ez alatt palánkkal körülvett elővárral bővült. A nyugati lankásabb domboldal tetején az egykori palánk fennsíkjáról a csaknem függőleges sziklafal mellett meredek rámpa vezet a félkörívesen kihasasodó kaputorony oldalában magasan nyíló bejárata elé. A rámpa végétől - egykor felvonható — fahídon jutunk a múlt században csúcsívesre átépített kapuhoz, majd a torony belsejéből újabb kapunyíláson át a hosszú, keskeny alsó várudvarba. Ezt a külső sziklaperemre épült XV. századi várfal és a felső vár alatti, lefaragott sziklaoldal fogja közre. A külső fal tetején védőfolyosó húzódott, amely a kaputorony felső szintjére és az udvart északról lezáró, ívelt falú Csonkabástyára is vezetett. A bástya aljánál nyílik lejárat a sziklába vésett, többágú pincébe. Délről az arra emelkedő udvart a felső várból kiugró, nagy, négyszögű, toronyszerű épület fala zárja le. Mellette egykori falépcső helyett a sziklába vésett feljárat vezet a felső vár nyugati falában nyíló kapuzatához.