Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története - Veres László

majd a XIX. század elején a Védegylet helyi szervezeteinek megalakítása és a különböző reformegyletek, mint a Borsodi Olvasókör, vagy a miskolci Major utcai Tudóstársaság életre hívása. A felvilágosodás és a reformkor kimagasló, országos jelentőségű egyéniségei közül sokan megyéinkből léptek az országos politikai küzdelmek színterére. Abaújból, főként Kassáról indult Kazinczy, Batsányi, Szentirmai, Zemplénből, Újhelyből Kossuth és Miskolcról Szemere Bertalan, Palóczy László. Az 1848-1849. évi szabadságharcot követő kapitalista fejlődés megyéink közül Borsodban mutatta a legdinamikusabb vonásokat. Ez a megállapítás egyaránt érvényes a népesség növekedésére, az ipar, kereskedelem, hitelpolitika alakulására, a mezőgazdaság korszerűsödésére. Természetes az is, hogy a változások társadalmi, politikai következményei is Borsodban jelentkeztek a legélesebben, melyek a munkásmozgalom felerősödésében, különösen a Tanácsköztársaság idején és a 2. világháború közötti időszakban csúcsosodtak ki.