Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története - Veres László

Veres László Borsod-Abaúj-Zemplén megye története A honfoglaló magyarság két hullámban népesítette be a mai Borsod-AbaújZemplén megye területét. A régészeti leletek tanúsága szerint a megszállás első periódusában Borsod-vára—Kassa-Málcza-Deregnyő határában húzódott a gyepűvonal. Az ettől északabbra levő területeket egy lassú folyamat eredményeként csak a XII. század végére népesítették be a magyarok. A honfoglalók Borsodot és Zemplént megszálló első csoportjai kabar eredetűek voltak, Örsur népéhez és feltehetően a Tolcsva nemzetséghez tartoztak. Abaújt pedig a Bárcza-nemzetség vette birtokba. A honfoglalók zárt tömbökben jelentős szláv népességet találtak területükön. Borsod, Abaúj és Zemplén honfoglaláskori megszállási rendjében a királyi várbirtokrendszer kialakulása hozott döntő változást. A terület mintegy kétharmada királyi kézbe került. E birtoklási forma döntően meghatározta azt, hogy újabb és újabb betelepülésekre került sor. Elsőként a várföldeket megszálló királyi jobbágyok települtek be a királyi fegyveres kíséretből származókkal együtt. Hozzájuk hasonlóan a terület királyi alávetésében játszottak szerepet a főként Borsodba, a Miskolctól nyugatra eső vidékekre betelepített besenyők is. Ennek emlékét őrzik a Ládbesenyő, Szirmabesenyő, Sajóbesenyő stb. helynevek. A XI-XII. században népesült be Sátoraljaújhely és Sárospatak környéke vallonokkal. A vallon betelepülés legkifejezőbb példája az I. Kálmán ideje alatti olasz eredetű Rátót nemzetség bevándorlása. A tatárjárást megelőző nagy népmozgalom idején igen sok idegen etnikumú gyarapította a megyék lakosságát, így többek között Borsod északi részeit és Szerencs környékét cseh jövevények, Abaúj északi területeit pedig németek szállták meg. A népesség stabilizálódásával párhuzamosan hosszú folyamat eredménye megyéink területének kialakulása. Főként Györffy György kutatásaiból tudjuk azt, hogy Zemplén tulajdonképpen későbbi határai között terült el, Abaúj (Újvár megye) Borsod által kettéosztva a Hernád vidékét és a Mátraalját foglalta magába, területe ezen túlmenően a későbbi Heves és Sáros megyékre is kiterjedt. Borsod pedig a mai Borsod megye területén túlmenően Tornát is magába foglalta. Mindhárom megye határvár-