Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete
(1930-1939) /részlet Dobéczy Mária - Lerch Gertrúd - Maczó Gabriella Sebestyén Mihály igazgató Sebestyén Gézával, a Budai Színkör igazgatójával és Sebestyén Dezsővel, a Fővárosi Operettszínház igazgatójával színházközi megállapodást létesített, amely a vidéki színészet történetében egyedülálló újítás. Az egyezmény értelmében mindazokat a darabokat, amelyeket a jövő szezonban előadnak, amerikai núntára először vidéken, éspedig Miskolcon mutatják be, fővárosi kritikusok jelenlétében. Ez az újítás a vidéki színházak műsorgondját tekintve is nagy előnyt jelent. A gazdasági depresszió nyomában járó deficit azonban így is sokszor kísért a Széchenyi utcai épületben. Egyetlen vigaszuk lehet a miskolciaknak, hogy nem kedvezőbb a helyzet másutt sem. Az időközben megszületett pengővel azonban mégis sikerül Sebestyén Mihálynak vállalkozását stabilizálnia, s szerződést újra és újra meghosszabbítja kezdetben 20.000 pengő szubvencióval - mindaddig, amíg 1938-ban a fasiszta törvények meg nem vonják tőle a koncessziót. Egy ilyen bérletmeghosszabbítás körülményeiről értesít a Reggeli Hírlap 1932. január 30-i száma: "Sebestyén Mihály igazgató színházi bérleti szerződése ez évben lejár. Az igazgató beadvánnyal fordult a városhoz, amelyben a színházi bérletnek 5 évre szóló meghosszabbítását kérte. Sebestyén Mihály ennek a 10 esztendőnek minden esztendejében igyekezett megtartani azt a színházi nívót, amelyet Miskolc város rangja megkövetel. Rendben és csendben ment a maga útján a színház, és a város közönsége soha nem volt kitéve annak, hogy kultúrbotránytól kell tartania. Ennek a folyamatos, hosszú és szakadatlan megfeszített munkának letagadhatatlan eredményeit további bizalommal kell honorálni. A színház folyamatosságát és jó nívóját garantálni tudó Sebestyén Mihály igazgatónak meg kell hosszabbítani színházi bérletét..." Szükség is volt a közvéleményt irányító és képviselő sajtónak ilyen szellemű pártfogására, mert a városvezetést képviselő színházi bizottság - különösen a harmincas években - élesedő zsidóellenessége érvényesült abban a szemléletében, hogy a színibizottság a szerződést mindig csak akkor, és úgy hosszabbítja meg, ha Sebestyén Géza, a sike-