Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Szaniszló Tamás: A "vörös mérnök"

Míg a Batta-féle építési irodának alkalmazottja volt, aktívan részt vett a város zenei életében is. A helyi filharmóniai társaság szervezője és közreműködő muzsikusaként részt vett a Koronában és a Zenepalotában tartott hangversenyeken. Ekkori tevékenységének koronatanúja a ma is élő - s az idén gyémánt-diplomával jutalmazott - Hollóssy Kornél, aki karmestere és barátja is volt egyszemélyben. (Pl. Móricz Zsigmond zenepalotai előadásán - A mai fiatalságról - a GobbiSzendi-Kossin és Szentpály vonósnégyes működött közre.) Ekkor már miskolci és pesti lakos. A családja már Pesten, ő maga még 1932-ig Miskolchoz kötődik. Gobbi ez idő alatt több találmánnyal foglalkozik; napjai a főváros és Miskolc között utazgatva telnek el. Az egyik találmánya a vörös bauxitból és a perecesi szénből előállított acél inelléktermékeként nyert jó minőségű cement. E találmányához a megyei levéltárban két aktára leltem. Az egyikben (a 18288/1930. sz. alatt) Gobbi ásványszénkutatási engedélyt kér, s a 246/1931 . sz. alatt ezt az engedélyt meg is kapja. Ennek a találmánynak az olcsó alapanyagból szerzett kettős főtermék lett volna a haszna. A másik találmány egy papírból sajtolt dörzskerék, amely jóval olcsóbb volt az elterjedten alkalmazott Sile rendszerűnél. A találmányok iránt - a napjainkban is élő neves festőművész felesége, aki Gobbi Jenő leánya - Gyaramathy Tihamérné tájékoztatása szerint nagy külföldi érdeklődés nyilvánult meg, a szakirodalomban azonban nem leltem a nyomát sem. A család már 1928-29-ben Pestre költözött, Gobbi azonban csak 1932-ben települ a fővárosba. A találmányok meglehetősen sok pénzt emésztettek fel, így a családban mindenkinek keményen kellett dolgoznia, hogy megélhetésüket biztosítsák. Gobbi a Magyar Acélárugyárban előbb mérnök, főmérnök, majd főmérnök-igazgató lett. A háborús évek alatt - leánya közlése szerint titkos baloldali tevékenységet folytatott: üldözött embereket, zsidókat bújtatott vagy közreműködött bújtatásukban, vagy mentésükben. (Ennek bizonyítása még a további kutatások feladat lesz.) Az embermentési akciókban segítőtársa Gobbi Ede, az öccse, Gobbi Hilda, neves színésznőnk édesapja volt. E másik Gobbi család meglehetősen furcsa életet élt. Gobbi Ede könnyelmű, vállalkozó kedvű ember volt, mindenre jutott pénz, csak komolyabb dolgokra nem. Ez a helyzet később váláshoz is vezetett. Hilda, hogy saját sorsát a kezébe vegye, Putnokon, a leánynevelő intézetben nevelkedett, 1935-ben szerezhette meg színésznői diplomáját.