Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Szaniszló Tamás: A "vörös mérnök"

A Tanácsköztársaság idején sem késlekedett igazolni, hogy polgári értelmiségi létére a forradalmi baloldal, a munkáshatalom aktív védelmezője és tevékeny harcosa. 1919. március 22-én megyei népbiztosokat választottak. Az ipar- és bányaügyi népbiztos Malasits Géza tanácsadói Gobbi Jenő, Tribuszer Károly és Hajdú László lettek. A román megszállás idején Gobbi Jenő vállalt felelősséget a gyárban a nyugalomért, ha a románok nem szeretlik le a gyárat. Ez idő alatt egy vasgyári munkás megölt egy román járőrt. Gobbiék, hogy elejét vegyék a román zaklatásoknak, az üldözött munkást a hegyeken át menekítették a románok elől. A Tanácsköztársaság bukása után Gobbi Jenőt is letartóztatták. A gyár igazgatójával Malasits Gézával együtt 9 hónapot töltött börtönben. Letartóztatása előtt három vöröskatonát rejtegetett lakása padlásán, ahová leánya (ma: Gyarmathy Tihamér festőművész felesége, Budapest) hordta fel az élelmet. A börtönben tanult meg angolul. Volt egy hadbíró barátja. Ennek segítségével elérte, hogy felesége élelmet hordjon számára; így a kislányát is láthatta. A börtönben többször is megverték, tárgyalásra azonban - bizonyítékok hiányában - nem került sor. 1919 karácsonyán egy pár napra hazaengedték, végül 1920 februárjában a vasgyár vezetőségének kérésére - több munkatársával együtt szabadon engedték. A börtön után fegyelmi tárgyalás indult ellene a gyárban, ennek eredményeként mint főmérnököt nyugdíjazták, pedig alig volt 33 éves. A körülményekhez képest azonban - noha fiatalon alkalmazás nélkül állt - még hálás is lehetett "jótevőinek". A nyugdíjazása után az építőiparban tudott elhelyezkedni. Egy Batta nevű építési vállalkozó irodájában volt tervező, építész és építésvezető. A Megyesalja és Tulipán utcai villa-lakások, miskolci és vidéki (pl. Tibolcidaróc) síremlékek őrzik építészi munkásságának emlékét. Itt, a ma Bacsó Béla u. 16. sz. alatti (ma is álló) kertes villát a maga erejéből építette családi ház gyanánt. Itt is laktak kb. 1929ig, mert a gyári szolgálati lakást el kellett hagynia. Építészi munkásságának emlékét Őrzik még: az 1924-ben az Erzsébet (ma: Szabadság) téri fürdő mozivá szándékolt átépítésének tervei is, amelyet azonban a városi tanács nem fogadott el, mert az építési terv a biztonsági előírásoknak nem felelt meg. 1929-ben egy Lakásdíszítő Művészeti Vállalatot alakít a Széchenyi u. 61. sz. alatt, ahol belső tervezéssel és kirakatrendezéssel foglalkoznak. Ez évben Belső díszítés című rovatot is vezet a Reggeli Hírlapban.