Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Gál Gabriella - Hevesi Attila - Jóczik Éva: Az if júsági szervezetek működése Miskolcon

A Szabad Magyarország sok helyi költő- és írótehetség írásának ad fórumot. 1950 decemberében Miskolcon is megalakul az írószövetség helyi csoportja, s a helyi szerzők irodalmi esteken mutatják be írásaikat. Az írószövetség vidéki instruktorokkal támogatja a helyi írók tevékenységét. A vidéki színházak pályázatokkal ösztönzik mai drámák írására a helyi írókat. (E pályázati akciónak eredménye városunkban a Miskolci Nemzeti Színházban /akkor Déryné Színház/ Sós György Pettyes c. színműve 1954-ben.) Az 1948-as centenáriumi évben indult el és a 49-es VTT-tel zárul az ifjúsági szervezetek országos ku1túrversenye. A diákszövetség által szervezett kultúrversenyen a középiskolák amatőr színjátszó-csoportjai igényes vállalkozásokkal vitték sikerre Csiky Gergely (A nagymama, Buborékok) , Illyés Gyula (A tű foka), Gergely Sándor (Vitézek és hősök), Gogol (Revizor), Gorkij (Kispolgárok) stb. drámáit. A kultúrverseny során vezető magyar színészek, a Színművészeti Akadémia tanárai tehetségkutató versenyen hallgatták és nézték végig az akadémiára jelentkező ifjú tehetségeket. (így jutott a Színművészeti Főiskolára 1951-ben Fülöp - Fritz - Zsigmond és 1953-ban Nagy Attila is.) Hasznos kulturális missziót teljesített a SZIT által kezdeményezett tánciskolái kultúrverseny is, amelyen 23 iskola 1300 tanulója vett részt. A kultúrverseny eredményeként az ország legjobb 600 kulturcsoportja vehetett részt a VTT-en. Ekkor indult virágzásnak a néptáncmozgalom, hogy az ötvenes években az ipari üzemek is önálló kultúrcsoportokkal versenyezzenek az évente megrendezett kulturális seregszemlén, amelyet a Miskolci Nemzeti (Déryné) Színházban tartottak meg. Hatalmas lendítőerő volt ez a kultúrverseny. Sodrában milliónyi ifjú (és öreg) lépett színpadra, színjátszásban, táncban, énekkarban próbálva-fejlesztve tehetséggé művészi hajlamait. Az ifjúsági szervezetek fontos kultúrpolitikai tevékenysége volt a választási agitáció. A békeakciók, valamint a 49-es választási propaganda során házi és utcai agitációval, vándorműsorokkal működtek közre. Az utcaműsorok alkalmával zenészek, táncosok, szavalók és színjátszók szerepeltek. A felhívó zeneszámok után egy-egy szavalat következett. A legdivatosabb költők Majakovszkij, Tyihonov, Gyemjan Bednij, Alekszer Szurkov, a magyarok közül Tóth Gyula, Kuczka Péter és Kónya