Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Eördögh Béla - Tirk Sándor: Groszmann Zsigmond élete és munkássága

Szkladányi nevű internált beszámolója alapján. Szkladányi szerint csak a josephstadti táborban 1300 fogoly volt, közöttük igen sok polgári személy. Theresienstadtban a polgári internáltak száma közel 300. A there

sienstadti vár kazamatáiban raboskodott Groszmann Zsigmond is. Kiszabadulása után Kassára került, ahol cipészként dolgozott. A fizikailag és szellemileg megtört ember itt már nem kereste a kapcsolatot a nunkásmozgalmi vezetőkkel, hisz ekkor már nem érezte magát elég erősnek. Három évig élt Kassán, s megkeresett pénzének nagy részét hazajuttatja nyomorúságban élő családjának. 1923-ban otthagyja Kassát, otthagyja a cipészmesterséget és Uzhorodba (Ungvár) költözik. Itt a "Korona" szálló portásaként dolgozott. 1926-ban sikerült hazajönnie Miskolcra a családjához. A rendőrségnek tudomása volt Groszmann Zsigmond Miskolcra történő költözéséről s így, mint "politikailag megbízhatatlan" embert rendőri felügyelet alá helyezték, s jelképesen 2 hónap fegyházra ítélték. Állást nem kapott, s így a családja mérhetetlen nyomorúságban szenvedett. A politikai mozgalomtól teljesen elszigetelődött, nyilvános gyűléseken nem vehetett részt, este 10 óra után az utcán nem mutatkozhatott. A húszas évek vége felé elhatalmasodott rajta a gyermekkorában szerzett tüdőbaja, s 1931. januárjában kioltotta az életét. Halála nagyon megrázta a miskolci munkásmozgalan harcosait, hiszen azt veszítették el, ki egész 1918-19-es munkássága alatt vágyaik és reményeik megvalósításáért harcolt.