Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Dankó János: Malasits Géza élete és munkássága

tálában bírálta a kormány tevékenységét. (Ezt már 1925-ben október 21én is megtette, amikor a nemzetgyűlésen többed magával nem megfelelőnek nyilvánította a kormány közegészségügyi politikáját.) 1927-1928-ban Malasits a parlamentben interpellált a leventeintézményben meghonosodott brutalitások miatt, s megállapította, hogy a munkásság a leventeintézményt nem szereti, mert az kényszeren alapul és a leventéket rabszolgaként kezelik. Ugyancsak interpellált a textilgyári sztrájk idején alkalmazott brutális fellépés ellen. A diósgyőri vasas csoport 1927 február végén jubileumi ülést tartott. Ezen a gyűlésen nem jelenhetett meg Kruppa Rezső a csoport megalakítója és Malasits sem, aki 1918-1919-ben a gyár miniszteri biztosa volt. Annak idején 14 évi küzdelem után, 1917 decemberében sikerült a csoportot megalakítani. Az 1928-as fővárosi és környéki pártszervezetek értekezletén Malasitsot megválasztották az új végrehajtó bizottság egyik tagjának. Képviselőségének további évei alatt is jelentős intézkedéseket hajtott végre. 1930. november 18-án a népjóléti miniszternél a munkanélküliek küldöttségének élén Udvaros Istvánn

al jelentek meg és kérték a minisztert, hogy a kormány engedélyezze a városi hatóságoknak olyan kölcsön felvételét, amelyből közmunkák indíthatók. 1933. november 11 -12-én a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének TV. küldöttközgyűlése megválasztotta Malasitsot az új vezetőség alelnökének. Az MSZDP parlamenti képviselői első ízben 1933 nyarán tiltakoztak az országgyűlésben Gömbös terrorja, a dolgozók embertelen nyomora ellen. Ezek azonban jórészt a már megszokott általános frázisok. Malasits

, Kabók stb. azonban már akkor figyelembe vették a Hitler hatalomra jutásával alaposan megváltozott helyzetet is, és ennek megfelelően bírálták Gömbös belpolitikáját és elítélték Gömbösnek a hiteleri Németországhoz való közeledését. 1938-ban a győri képviselők közül Drobni László elfogadta, Malasits elutasította a parlamentben a zsidó-törvényt. 1939-ben a képviselői választáson Malasitsra 4809 szavazatot adtak le. Az országgyűlésben és a győri törvényhatósági bizottságban tiltakozott az antiszemitizmus ellen. A parlamentben nem fogadta el a törvényjavaslatot, a törvényhatósági bizottságban pedig sajnálattal vette tudomásul a zsidó vallású "jellemes és városszerető" bizottsági tagok eltávolítását. Az antiszemita támadások során kifejtette, hogy a bajok forrása a monopolkapitalizmus, annak szövetsége az arisztokráci-