Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Szaniszló Tamás - Bene Zoltán: A hajózható Sajó tervtörténete

dekében, ami ha sikerülni fog, és ezen terv valóra válik, akkor Miskolc a Duna-Tisza csatorna kiépítésével vízi úton közvetlen csatlakozást nyer majd Ausztriával, Bajorországgal. Micsoda szédületes perspektíva nyílik meg előttünk, ha elképzeljük, hogy a jövendő Nagy-Miskolc jelentőségét a belföldi, esetleg internacionális forgalomban! Miskolc felé eddig főleg azért nem gravitált oly erősen a gabonaforgalom, mint az kedvező földrajzi helyzeténél fogva kívánatos volna, miután vízi útja nincs, a vasúti szállítás pedig aránytalanul drágább. A gabonakereskedelem nem csak nálunk, hanem mindenütt az egész világon, főleg oly gócpontok felé tendál, melyek gabonatermő vidékhez közel vannak, és ahová olcsó vízi utak vezetnek." A sajtó itt még a gabonaszállításról beszél, hiszen 1916-ig még a Monarchiában élünk. 1914 elején (V. 1.) aztán megindultak a Tiszaszederkényhez tervezett első hajózó zsilip építkezései is. Összehordtak az építkezéshez szükséges anyagokat, gépeket. Az építkezés 20 évet vett volna igénybe, de az első világháború beleszólt a tervekbe, s a Sajó-csatomázás ügyét két és fél évtizedre elnapolta. "Évtizedes álom foszlott szerte decemberben, amikor a földművelésügyi minisztérium közölte a várossal, hogy a Sajó hajózhatóvá tételét végleg elejtette. Mederszabályozási munkák folynak csak a hajón, 135 km vonalon már be is fejezték a munkálatokat." A korábbi terveket ugyanis felülvizsgálták, és rájöttek arra, hogy igen költségesre tervezték a munkálatokat. Az eredeti tervek ugyanis csak Miskolcig 8 duzzasztót és 9 hajózsilipet vettek figyelembe. Ezek a tervek a Sajó gyakori áradása miatt veszélyesek lettek volna. Ezért ezeket a terveket elvetették. Csak az 1930-as évek végén vetődött fel újra a Sajó-terv. Ekkor a Sajó természetes medrétől függetlenül, műcsatomás megoldás mellett foglaltak állást. A csatorna kiindulását az eredeti tervekkel szemben nem Tiszaszederkényhez - valószínűleg innét számított a 115 km-es hosszvonal -, hanem Tiszapalkonyához tervezték. A negyvenes évek elején a Sajó-csatornázási kirendeltséget újra megszervezték, s a munkálatokat - már az új tervek szerint - Tiszapalkonyánál meg is kezdték. Elkészült a csatorna első szakaszának kiemelése mintegy 4,2 km hosszú szakaszon, s már az első hajózsilip alaplemezét is lerakták. A munkálatokat ekkor a második világháború szakította meg. 1945 után, az ötvenes években került ismét terítékre a Sajó-völ-