Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete

Kruspér István élete és munkássága /részlet/ Eperjesi Gábor - Merész Ferenc Kruspér István a matematika és a geodézia tudósa, nyugalmazott műegyetemi tanár Miskolcon született 1818. január 25-én. Iskoláit szülővárosában, majd Késmárkon végezte, ahol jogot hallgatott, utána mérnökgyakomoknak állt be. E hivatáshoz kedvet érzett, Becsbe ment, ahol a műegyetemen három évig Stampfer tanár asszisztense lett, mely állásában végleg elhatározta, hogy a tanári pályán marad. A pesti József Ipartanodára 1850-ben hívták meg, hogy a mechanikából népszerű előadásokat tartson. Ugyanitt (a József Ipartanodán) 1857-ben műegyetemi helyettes tanár, később egészen nyugalomba vonulásáig, 1894-ig mint rendes tanár adta elő a mennyiségtant, a mechanikát, a technológiát, de a tanintézet fejlődésével egyedüli fő tárgyát, a geodéziát is. 1858. december 15-én az Akadémia levelező tagjává választják. 1870 áprilisának elején fontos megbízatással Párizsba utazik. 1870. május 7-én az Akadémia 5. osztálya rendes tagnak ajánlja, majd "jeles, eredeti értekzései, kitűnő tankönyve, magnetikai észleléseire való tekintettel" május 25-én a közgyűlés 23 szavazattal 5 ellenében meg is választja. (1869-ben jelent meg ugyanis Földméréstan c. tankönyve, mely a szakma történetében az első volt. Ezért az Akadémia nagydíját kapta, mely akkoriban 200 arany volt.) Tudományos működését a külföld is magasra értékelte. 1874-ben a kormány felállította a mértékhitelesítő bizottságot, melynek igazgatója lett. Itt két új mérlegrendszert készített: ezek egyike az 1878-iki párizsi kiállításon ezüst, a másik az 1885-iki brüsszeli kiállításon aranyérmet nyert. Az 1885. évi budapesti országos kiállításon a tudományos eszközök csoportjában méltó feltűnést keltett az a mérleg, melyet az ő tervei alapján Német József bécsi mérlegkészítő dolgozott ki a M. Áll. Mérleghitelesitő Hivatal számára. E mérleg üres térben vagy ritkított levegőben való súlyméréssel, nevezetesen az 1 kg tömegű normál súlyoknak egymással való összehasonlítására készült. E mérleg anynyiban jobb, hogy szekrényét nem kell nyitogatni, így a levegőt a környezetéből ki lehet szivattyúzni, hogy a külső tényezők ne befolyásolják a mérést. Német, a bécsi mechanikus ezt a mérleget 5.000 Ft-ért állította ki.