Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete

A Miskolci Kereskedők és Gazdák Köre /részlet/ Józsa Marianna - Nagy Emese A Kereskedők és Gazdák Köre 1900-ban alakult. Tagjainak száma ekkor 980 volt. Az egyesület célja: a mezőgazdasági, kereskedelmi és gyáripari pályán működő egyéneket, valamint a városi lateiner elemeket oly (módon) közösségbe tömöríteni, mely alkalmas a társadalmi élet elevenebbé tételére, a polgárság homogenitásának megteremtésére. Annak a liberális, polgári demokratikus politikai áramlatnak megfelelő intézmény volt a Gazdakör, amely 1908-tól jellemezte a nemesi megyétől különvált városi törvényhatóságot, s amelynek tőkebázisát Miskolcon is a zsidóság, elsősorban az iparos-kereskedő zsidóság biztosította. Ferenczy Károly az 1932-es elnöki beszédében hangsúlyozta : "mi a polgári gondolat képviselői vagyunk, nem ismerünk semmiféle ellentétet polgár és polgár, polgár és munkás között és a nemzeti erők összefogásának eszméjét hirdetjük." A Kör kormányhatósági engedéllyel fenntartja az ország egyetlen vidéki áru- és értéktőzsdéjét, mely különösen az inflációs időkben jelentős forgalmat bonyolított le. A Gazdakör elnöke két évtizeden át Ferenczy Károly, kinek elődje Münk Pál volt. Alelnökei: Fodor Dezső és Silbiger Gyula, igazgatója: Baruch Gyula, pénztáros: Székely Aladár, háznagy: Friedmann Manó, könyvtáros: Engel István, titkár: Lédig Dezső. Modern kényelemmel berendezett székháza a Deák utcában 1912-ben épült Bloch és Stimm építészek tervei szerint. A proletárdiktatúra idején a szakszervezetek, majd a Vörös Hadsereg vezérkara költözött be a díszes termekbe, hogy azután felváltsa őket a megszálló román katonaság. Ezekben az időkben a Kör élete szünetelt és a helyiségek állapota sokat romlott. 1929-ben a Gazdakör nyilvános versenytárgyalást hirdetett székházának tervezett átalakítására és bővítésére szükséges munkákhoz. Az újjáalakított székház Miskolc városának egykori legtökéletesebb klubhelyisége, melyhez hasonlót a világvárosokban is keveset lehetett találni. A Gazdakör a húszas években jelentős kultúrmissziót teljesített. Ez volt a Kör virágkora is, mint ahogy a bethleni konszolidáció (192429) 4 éve volt a város szellemi virágkora is. Ezek az évek if j. dr. Mikszáth Kálmán (a nagy író fia) főispánságának és Hodobay Sándor polgármesterségének éveivel esik egybe.