Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete

Nyugdíjba vonulásáig (1936-ig) 28 éven át volt az iskola igazgatója, azt megelőzően 10 évig volt tanár a gimnáziumban. 38 éves gimnáziumi munkálkodásának emlékeit 22 iskolai endéldcönyv őrzi. (ő mondta ezt el a Csató Istvánnak adott interjúban, 1936. március 31-én. 1934 nevezetes év Csorba György életében. 1933 decemberében tankerületi főigazgatói címet kapott 25 éves igazgatói működése elismeréseként. 1934-ben pedig a honvédelmi miniszter előterjesztésére megkapta a Signum Laudist, a honvédelmi igazgatás és tudós találmányai elismeréséül. Arra is találtunk forrásokat, hogy a katolikus gimnáziumban anynyiféle diákzavargás, zsidóellenes pogrom, fajvédő izgatás stb. történt a harmincas években, Csorba György református gimnáziumában ezzel szemben rend és fegyelem utalkodott. S ez nem kis részben az igazgató érdeme. Forrásaink vannak arról is, hogyan állt ki Csorba György egy gimnáziumi tanár védelmében, akinek "szigorúsága miatt félnek és rettegnek az illető tanár latin és német óráitól, hogy gúnyneveket adományoz a növendékeknek, és hogy a szekundát kifogott diákokkal levelezőlapot irat a szülőkkel." A miskolci városi tanács 1933. február 22-én a Koronán 120 terítékes díszvacsorán ünnepelte Csorba György főigazgatói (és Kletz Gábor igazgatói) kitüntetését. A katolikus gimnázium dísztermében Vucskics Jenő gimnáziumigazgató köszöntötte Csorba Györgyöt, "a melegszívű pedagógust", a kiváló adminisztrátort, a világhírű tudóst és az Istentől megáldott képességű embert." A Felsőmagyarország 1934. november 11-i számában ad hírt a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Miskolc-Dlósgyőri osztálya megalakulásának 25. évfordulójáról. Az ünneplő közgyűlésen nevezetes katonai és műszaki szakemberek előtt tart előadást Csorba György A rádiós helymeghatározás módszereiről légi járműveknél, és a Csorba-féle készülékről. A repülőgépek tájékozódásának ismertetésével vezette be Csorba György beszédét, majd azoknak az általa feltalált eszközöknek ismertetésére tért át, amelyek a rádiós helyhatározás tökéletesedését célozzák. Az univerzális számtáblázatok összeállításának több éves munkája képezi Csorba György főművét, a repülőgép légi, illetve földi tájékozódásának módszerét dolgozta ebben ki. Ebben az időben azonban az 1930-tól kezdődő magyar-olasz barátság jegyében Olaszországban, majd Berlinben tartott előadásokat. A helvmeghatározó számtáblázatnak külföldön nagyobb sikere volt, mint hazánkban. Német és amerikai cégek érdeklődnek