Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Tokaji Zsolt: Az első női munkásfőispán

A hazaérkező férjnek Magdolna nagyon megörült, mert bár bujdokolva és félelemben, de újra együtt lehettek. Nehezen teltek a napok, de a háború borzalmai egyszer csak véget értek. Ároktő 1944. november 6án felszabadult, Magdolna el sem hitte azt, amivel a bujdosás perceiben vigasztalta magát; végre szabadon élhetnek, beszélhetnek. Felszabadult a község, tehát nemsokára vége a háborúnak. A felszabadító érzés és a megkönnyebbülés azonban nem vette el Magdolna és Mihály figyelmét a rájuk háruló feladatokról. Több barátjukkal és elvtársukkal együtt megkezdték Ároktőn a kommunista párt helyi szervezetének megalakítását. A szervezés 1944 decemberétől kezdődött, de a helyi feladatok megoldása, az elmaradott lakosság felvilágosítása, meggyőzése időbe, fáradságba telt. Az áldozatos kitartó munka meghozta eredményét, s 1945. január 2-án megalakult a Magyar Kommunista Párt ároktői szervezete, amelynek soraiban elsőként lépett be Berki Mihály, Berki Mihályné született Szakács Magdolna és sokan mások. A helyi szervezet nem vesztegette az időt, s a tagok megkapták feladataikat. Berki Mihályné "testre szabott" feladatot kapott, a helyi nőmozgalom és ifjúsági szervezet vezetésével bízták meg. Szakács Magdust szerették a faluban, mert lelkes, minden mozgalmi munkában aktív fiatalasszony volt. Eddig is becsülték az öregek, hiszen ha kérelmet vagy beadványt kellett írni, Magdus mindenre kapható segítség volt. Nem csoda tehát, hogy a községi képviselőtestületben vagy a falusi agitációkon szívesen hallgatta mindenki. Rátermettségét nemcsak a szavak használatával, hanem cselekedeteivel is bizonyította. 1945 tavaszán sok nőtársával együtt az egyik legfontosabb feladatba fogott; iskolák építésével és tatarozásával foglalkozott. Segítségére voltak Misley Józsefné, a helyi református pap felesége, a KMP "asszonyai": Földi Gábomé Nóvák Mari, Pintér Sándorné Nóvák Rózsa. A segítség nem jött rosszul, mert egyre jobban megszaporodtak a nő- és ifjúságmozgalmi feladatok. Nagy sikerekkel járt az iskolák államosítása. Megkezdődött az a szervezés, amely 1948-ban a centenáriumi kultúrmozgalcm idején vasárnaponként nagy ovációt eredményezett. Ugyanis ekkor az EPOSZfiatalság szín játszóköre sok próba, kínlódás után előadta Tóth Ede: "A falu rossza" című művét. Az előadás kitörő sikerrel ért véget, s az emberek kívánságára többször is előadták. A nyílt beszélgetések és a szónoklatok közben a fiatal Magdolna még jobban belopta magát az emberek szivébe. A sikeres szónoklatok hatására 1945. május 1-én Berki Mihályné a párt megbízásából ünnepi beszédet mondott. A beszéd buzdító,