Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 6. Gondolatok a magyar nép eredetéről

mare patak a Retyezátban. De romános végződéssel használják az Orestiora nevét is, mely a Szászváros fölötti hegyi pataknak a magyar »város« szóból képzett alakja. Román folyónevek A nagyobb folyónevek közül egynek sincs román neve, hanem ők is ugyanazokat az elnevezéseket használják, mint a magyarok és szászok. Persze a Marost Muresnek. a Szamost Szomes-nek, íz Aranyost Aries-nek ejtik. Egyetlen nagyobb folyó a kivétel, t. i. a Küküllő. Ezt a szászok Kokel-nek ferdítik el, a románok ellenben bolgár-szláv nyelven Tarnavá-nak írják, de Tirnavá-nak ejtik. A Tirnava nevet bizonyára bolgár kenézeik adhatták a Küküllő-nek, mert Melich szerint ennek a víznek a kökény szó a magja, aminek bolgár-szláv fordítása a Tirnava. Román eredetű folyónevekről Erdélyben nem beszélhetünk, mert ilyenek nincsenek. Kolozsváron 1921-ben megjelent egy térkép, mely a Dictionarul Transilvaniei c. könyvhöz volt csatolva. Innen szedtem ki az alábbi »oláh« folyóneveket : Magyar neve: Almas Aszó Aranyos Berekszó Ér Gyógy Karas Körös Lápos Maros Néra Nyárád Olt Pogánis Sebes Szamos Székás Szivágy Temes Vargyas Aszuázs Ternis Vargyis Román neve: Almás Oszoj • Aries Birszó Jér ' Gyóázs Kares Kris Lápus Mures Néra Nyirázs Olt Paganis Sebis Szomes Székás A lakosság elsőbbségének tanúi, a folyónevek tehát a magyar ősibbség bizonyosságát vallják. A folyónevek hangos beszédét régebben nem hallották meg a bukaresti akadémia tudósai. Hogy is mondja a nóta: Vagy alusznak, vagy nem hallják . . . Vagy talán nem is akarják . . . Nyelvtörténeti bizonyítékok Nem olyan vészes dolog az a nyelvészet, mint ahogy talán a szó végződése sejtetné. Igaz, hogy az etymologia nevű vesékbe látó tudománynak van ám olyan magas foka is, mely nem is annyira tudomány, mint inkább alchimia. Ezzel azt is bizonyítgatták már, hogy az amerikai indiánok, meg az ó-egyiptomiak nyelve és a magyar nyelv is rokonok. Az alábbiakban korántsem megyünk olyan messzire, mert itt csupán kézzelfoghatóbb bizonyítékokról lesz szó. Előre bocsátom, hogy ebben a közleményben lehetőleg kerülöm a szakszerűséget, de erre a megfelelő román betüformák hiánya is kényszerít. Mindazáltal nem hagyhatom el teljesen eme nyelvtörténeti bizonyítékokai, mert éppen ezek támasztják alá egyik állításomat, t. L, hogy az erdélyi magyar és ro_mán nép 700 évnél régebben laknak együtt, vagy egymás közelében. Ezek a megfigyelések különben újak is. Közismert dolog, hogy a magyar szavak nem mindig úgy hangzottak, mint ma. Ez a három szó az alábbi három megjelölt korban ilyen változást mutat: _ XX. század: eger, erdő, Maros. no