Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 6. Gondolatok a magyar nép eredetéről

forrástanuimányai kimutatták, P. mester az ö koránál jóval korábbi, olyan XI. és XII. század eleji kútfőket használt, amelyek hasonlóan, még régebbi, olykor az eseményekkel egyidős forrásokból merítettek. Korábbi forrásaira szépen rávilágítanak Domanovszky és Roman tanulmányai. P. mester adatai, melyek hazánk honfoglaláskori földrajzára, sőt neoraizára vonatkoznak, sokkal hitelesebbeknek bizonyultak a részletkutatásoknál. semmint amilyenre Anonymus régebbi nagyra értékelői is gondolták. Különösen értékesek azok az adatai, amelyeket nem egy szórványos esetben, hanem többízben említ. Ha valaki P. mester történelmi hitelességét adalainak csak 10—20 százalékára korlátozná is, akkor sem fogadhatja ei egyik kiváló történetírónknak azt az állítását, hogy a honfoglalás idején Magyarország földje csaknem lakatlan lett volna s a honfoglalók csak itt-ott találtak volna néhány száz főnyi szláv népcsoportot. Ez a felfogás teljesen tarthatatlan az újabb évtizedek régészeti kutatásai folvtán, melyek bebizonyították hazánk népességének IV—XI. százam folytatólagosságát. Szerintem a népvándorláskori és honfoglaláskori soros sírmezős nagy temetők már egymagukban is kizárják ezt az »üres terület-«-es elméletet. Mivel pedig Anonymus gestájának szinte minden fejezete "igen nagyszámú^ jelenlévő népességről beszél, akik Árpád vezérben nem ellensép hanem csak »űj urat« látnál — :-z szinte perdöntoleg befoi .. )a a magyar nép eredetéről eveKitel ezelőtt kialakult felfogasomat. Anonymus csak a vezérekről és nemesekről mondja, hogy ezek magyarok, c a parasztokat nem szamitia a honion laló magyarok, tehát a »nemzeiragjaí közé, hanem a nemzet fogalmán kívül eső meghódított elemnek tekinti, mely szerinte helyenkint szláv, oláh, vagy a legtöbb helyen nemzetiségi jelleg nélküli, egyszerűen csak »nep«, »parasztsag-<, de semmilyen viszonylatban nincs jelentősége. Anonymus a néptömeget, az itt talált lakosságot éppúgy nem veszi számba, mint az ember a levegőt, amelyben pedig benne él. Mit mond Anonymus a honfoglaláskor itt talált nepekröí ? (Pais Dezső modernebb fordítása helyett a Szabó Károly ódonabb és betűszerinti fordítását használom.) »... Miként a trójai históriát s a görögök hadait megirtam vala. úgy írnám meg neked Magyarország királyai és nemesei származását is.« >-S ha az oly igen nemes magyar nemzet eredetének eleit s minden vitézi tetteit c parasztság csa:fa meséiből, vagy a hegedősök csacska énekéből mintegy álmodozva hallana, igen éktelen és elég illetlen lenne.* .. . kinek kegyelméből Magyarország nemesei bírják az országot boldog véggel.« (Előbeszéd.) »A scythiai földről kijött népet... Hungarusoknak nevezték Hunguvártól. azért, mivel a szlávok meghódítása után .. . minden környül fekvő nemzetek Álmost. Ugek fiát, hungvári vezérnek s vitézeit hungváriaknak nevezték.* (2. §.} »... a scythiai földről. .. kijött Almos . . . (Almus) vezér... a szövetséges népek számtalan nagy sokasagával.* (7. §.) *S a ruthénok vezérei.. . Pannónia földjét előttök szerfölött jónak magasztalják vala;... mely földön szlávok, bolgárok, oláhok és a rómaiak pásztorai laknának.« (9. §.) »•Akkor ezen hét Kun vezér... nagy sokasaggal Pannoniába jönni megindula. Hasonlóan a ruthénok közül is sokan