Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete

hun uralom alá kerültek, de mint a hunok szövetségesei (miként azelőtt Traján segédcsapatai) Atilla harcaiban mindenütt jelen vannak s ott rangban a tucatnyi vazallus nép közül a harmadik helyen szerepelnek. Csak a hunok cs gótok előzik meg őket. A szarmaták a hun birodalom felbomlása után. a V7. században, mint szabad népek megint előbukkannak, hogy az avar uralom idejétől kezdve ezen a néven örökre eltűnjenek. De népi mivoltuk, ezer meg ezerre rugó feltárt sírjaik tanúsága szerint, (amelyek között a hóditó hunok, avarok és turk-magyarok tetemei többnyire csak szórványosan fordulnak elő), nem szűnik meg a VI. században, hanem itt élnek továbbra is váltakozó hóditóiknál mindig jóval nagyobb tömegben. Folytatólagos ittlakásuk kimutatható egészen a XI. századig, amikor aztán a kereszténység uj temetkezési rendje folytán soros sirmezőik megszűnnek. Népi mivoltuk tehát nem szűnt meg és igy nyelvet sem cseréltek a rétegben rájuk vagy közéjük telepedett hóditóiktól. A IX. század közepétől kezdve hungari, ungari néven emlegetik őket négy izben is. Ezek az ungarik nem lehetnek azonosak Árpád honfoglaló törökül beszélő hadával, mely ebben a korban, 8%. előtt évekkel, sőt évtizedekkel még messze, valahol a Fekete-tenger partján tanyázott. Árpád hóditó népe az egyre hitelesebb Anonymus szerint is olyan csekély volt a meghódolt lakossággal szemben, hogy a hódítók nyelvi beolvadása négy-öt nemzedék alatt könnyen bekövetkezhetett. Árpád államszervezési elve teljesen azonos a török törzsek állameszméjével, amelyet Germanus Gyula olyan találóan foglal össze a Duda pesti Szemle 1928. évfolyamában: „A törökségnek századok alatt kifejlődőit azon faji tulajdonsága, hogy egy vezér, egy dinasztia korlátlan uralma alatt megszervezi a gyengébbet és annak gazdasági erőforrásaira támaszkodva, mindig gyára pi t ja terület ét." Mintha esak Anonymusból olvasnánk Árpád földadományozását, ugy hangzanak az állameszmét fejtegető Kndatku Bilik tőrök köllemény sorai: Föld bírásához csapatok és emberek kellenek, Csapatok bírásához birtokot kell osztogatni. . . . Most egy év elmultával ugyanolyannak látom a magyarság eredetéről bennem kialakult képet, mint tavaly. Ha igaz a közmondás: Több szem többet lát — ugy nem volt fölösleges munka ennek a közfelfogástól eltérő képnek a felvázolása sem. Ez a kép pedig azt mutatja, hogy a magyarság legfőbb eleme, az ugor-alap Árpád előtt is itt élt e földön s több mint kétezer esztendő óta követi a költő szózatát: Itt élned, halnod kell! S a másik elem, mely Árpád hóditó hadával jött be, nem jött hiába, mert Kelet éltető lelkét hozta magával. Hős Árpád vezér lehelte belé a csendes,, lanyha tömegbe a nemzeti géniuszt, mely ezer éven,át irányította a háborgó vészek között sokszor hányódó magyar nemzet élethajójót. Ezt a hajót, a magyar államiság hajóját a turáni elem kormányozta, de az olykor rohanó, máskor reesegveropogó gályát az ugor viz, ez az i elem hordozta a hátán.