Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete

nálják, mint a magyarok és szászok. Persze a Marost Mures-nek, a Szamost Szomes-nek. az Aranyost Aries-nek ejtik. Egyetlen nagyobb folyó a kivétel, t. i. a Küküllő. Ezt a szászok Kokel-nek ferdítik el, az oláhok ellenben bolgár-szláv nyelven Tarnavá-nak irják, de Tirnavának ejtik. A Tirnava nevet bizonyára bolgár kenézeik adhatták a Küküllő-nek. mert Melich szerint ennek a viznek a kökény szó a magji, aminek bolgár-szláv forditása a Tirnava. Oláh eredetű folyónevekről Erdélyben .nem beszélhetünk, mert ilyenek nincsenek. Kolozsváron 1921-ben megjelent egy térkép, mely a Dictionarul Transilvanici ;. könyvhöz volt csatolva. Innen szel tem ki az alábbi .oláh' folyóneveke!. Magyar neve Oláh i Almás Almás Aszó Oszoj Aranyos Aries Berekszó Birszó Ér Jér Gyógy Gyóázs Karas Karas Körös Kris Lápos Lápus Maros M ares Néra Néra Nyárád Nyirázs Olt Olt Pogánis Paganis Sebes Sebis Szamos Szomes Székás Székás Szivágy Aszuázs Temes Timis Vargyas Vargyis A lakosság elsőbbségének tana:, a folyónevek tehát a magyar ősibbség bizonyosságát vallják. A folyónevek hangos beszédét vájjon nem hallják-e a bukaresti akadémia tudósai? Hogy is mondja a nóta: Vagy alusznak, vagy nem hallják... Vagy talán nem is akarják... Nyelvtörténeti bizonyítékok. Nem olyan vészes dolog az a nyelvészet, mint ahogy talán a szó végződése sejttetné. Igaz, hogy az otymologia nevü vesékbe látó tudománynak van ám olyan magas fóka is- mely miár 'nem a földön botorkál, hanem fenn az other hullámain lobeg. Ámbár ugy lehet, hogy ez már valójában nem is anynyira tudomány, mint inkább n'l chimin. Ezzel azt. is bizonyítgatták már, hogy az amerikai indiánok, meg az ó-egyiptomiak nyelve és a magyar nyelv is rokonok. Az alábbijukban korántsem megyünk olyan messzire, mert itt csupán kézzelfoghatóbb bizonyítékokról lesz szó. Előre bocsátom, hogy ebben az alkalomszerű közleményben lehetőleg kerülöm a szakszerűséget, de erre a megfelelő román betüformák hiánya is kónyszerit. Mind azáltal nem hagyhatom el teljesen eme nyelvtörténeti bizmiyitékokat. mert éppen ezek támasztják alá együk állításomat, t. i., hogy az erdélyi magyar és oláh nép 700 évmél régebben laknak együtt- vagy egymás közeiéiben. Ezek .a megfigyelések különben ujak is. Közismert dolog, hogy a magyar szavak nem mindig ugy hangzottak, mint ma. Ez a három szó -az alábbi három megjelölt korban ilyen változást mutat: XX. század: egér, erdő. Maros. XIII. század: <>gur, erden. Morns, XI. század: agir, ardeu, Moris. Vagyis a szókezdő e a X—XI. században az eger, erdő, sitit), szavakban még a hangnak ejtödött.