Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete

Ez a jóhiszemű, kegyes és glórifikációs célzatú állítás azonban teljesen alaptalan. Én Erdélyi László tanításával tartok. Hz a szinte mikroszkópos alapossággal és természettudományi módszerrel dolgozó nagy tudjósunk (aki egyébként bencés szerzetes) az. Árpádkorról szóló munkájában megírta, hogy csa kne m va lam eu > t yi vu rm egyénk men volt .már Szent István előtt is (talán az egy Abauj kivételével), sőt a legtöbb megye névadó vára, castruma. a honfoglalás előtti időkben létesült. Erdélyi szerint: ..A várak száma Szent Istváu idejében valami harmincra nőtt. Néhány uj várat valószínűleg István építtetett, de a vár. is oá ni intézmény és a várőrök szabados osztálya frank eredetű és szláv. (Tehát honfoglalás előtti!) Csak ezekkel tudta Géza fejedelem és István megtörni a magyar törzsfőnökök, pogányok lázadásait". (L. Erdélyi: Árpádkor 90. 1.) P>('éiyi csak azokról a várakról ismeri el, hogy István korában épülhettek, amelyek magyar nevüek. Ezek .'t is íMsripáu azért tartja ily későinek, mert ..magyar" nevük van!! Nemcsak Erdélyi, de a krónikák is ugy mondják, hogy Szent István az idegen német lovagok vezetésével és az Árpád vitézei áltól meghódított parasztsággal és várszdü'ákkal törte le a honfoglaló tuikniagyar nemesi osztályt. Koppány somogyi és Gyula erdélyi vezér az István király vérrokonságához tartoztak és mégis fein egyel tetés meg börtön lett a sorsuk, birtokaik pedig német lovagok, vagy az akkor még tnlnyomórészben idegen jövevény papság, idegen szerzetesekkel benépesített kolostorok kezébe kerültek. De az ősi paraszti népség is ekkor jutott több szabadsághoz, Egész vagy felszabadj állauotu néposztályok keletkeztek, melyek még kétszáz év múlva is védelmezték „Szent István adta szabadságaikat", (ü. o. 188. L) A honfoglaló török nyelvű hóditó réteg gyors beolvadását tehát Szent István erőskezű újrend formálása és a kereszténység teljes elterjedése tette lehetővé. A parasztság túlnyomó része egyébként Szent István előtt is keresztény volt. még pedig a nyugati országrészekben a római. délkeleten a görög szertartást követvén, mint ahogy azt a legendák s a korai oklevelek adatai (Szent Istváu el>ő oklevele pl. nemcsak hogy görög nyelvű, de a görög orthodox liturgia kétségtelen jeleit viseli magán) és a legrégibb személynevek IffCS nagy rétege mutatja. Antikor a magyarság ugor és tö i<")!; ága a kereszténységben egyesült, megszűnt a kétféle nyelvükét is. A terniészetrendtie szerint a sokkal kisebb számú törökséjr nye'vmaradványa, csak mint az ugormagyar nyelv egyik jelentős török, kullurrélege tanúskodik ma niái Árpád török hadának beolvadása ról. A magyarság ugor és török kettóa rétegét az is mutatja, hogy a. ltonfoglaló nemzetségek leszármazottai tulnyomórészben török személyneveket visellek. Ezzel szemben a szol f/ák és parasztok oszt áh/a a legzamatosabb tősgyökeres magyar °lnevezéseket használja — ugyauígy idpben. Karácsonyi János A magyar nemzetségek az Árpádok karában c. hatalmas munkájában rengeteg anyagot halmozott össze a nemzetségek személyneveiből. Eo bői az derül ki, hogy a honfoglaló nemzetségek, valamint a besenyő utódok törökös hangzású, a Szent