Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete

vet 8—900 viharon év lezajlása alatt. pl. a Bükk hegység-ben rejtőzködő' Tardona falu 1240. évi határjárása alkalmával — mint ahogy ezt „A szentléleki zárda legrégibb emlitése" c. dolgozatomban bebizonyítottam — túlnyomórészt ugyanazok a patak, hegy és erdőnevek voltak használatban akkor is* mint ma. Ha egy sor véknyán szivárgó erecske hétszáz évig meg tudja őrizni a nevét, mennyivel tovább élnek a nagyobb folyók nevei. Árpádkori okleveleink még ma sincsenek teljes számmal kiadva. A legtöbb oklevelet azonban már közli a Wenzel-féle Árpádkori uj okmánytár 32 vaskos kötete. Ezekből vagy a Kovács Nándor által készített betűrendes Index-bői legalább 3—4000 víznevet lehetne kiszedni. A víznevek között azonban nagyon sok olyan kisebb kut. árok, halastó és tócsa elnevezése fordul elő, hogy azok visszamenőleges bizonyító ereje éppenesak annyi lenne, mint a mostani „artézi kut", „strand-fürdő", „malom árok" vagy más efféle elnevezéseké, A sok névből kö-iynyebb áttekinthetőség végett csak a legrégibben említetteket, tehát csak a tatárjárás előttikct és azokból is csupán a jelentékenyebbeket válogattam ki. S főleg az olyanokat, amelyek magyar értelme künynv''Hen felismerhető. Megjegyzendő, hogy ha a magyar nyelvű köznén csak Árpáddal jött volna hazánkba, akkor nem volnának magyar dűlőnevek legkoráb-, bi okleveleinkben. Már pedig vannak szép számmal. Szent István oklevelei közül az 1000. évi görög nyelvű veszprémvölgyi, az 1001. évi pannonhalmi, 1002. évi veszprémi (Ilurhida stb. adományozása), 1009. évi pécsi és 1015. évi pécsváradi latin nyelvű oklevelekben szén számú magyar helynév van. Persze nagy kár, hogy éppen legrégibb okleveleink nem eredetiben, hanem egyrészük 100, másrészük 3—400 évvel későbbi másolataikban maradtak fenn. De az 1055-i tihanyi alapítólevél eredeti és abban is akad több magyar dűlőnév. Igy: Segisti, azaz Segesdi tó, Fuk = Fok, Kues-kut = Köveskut, Zilu-kut = Szilknt

% Mortis = Martos, Sumig = Somogy, stb. 1075/1237-ből Fizegi = Füzegy, Meler = Mélyér. Aranas = Aranyos, Cris, Kyris — Körös. 1090-ből Budrig = Bodrog. Eurim = ür vény vízneveket olvasunk. Tatárjárás előtti latin okleveleink magyar víznevei Első előfordulás Víznév éve Jelentése Ag Duna 1-0.» Dunaus Aldouf.nth .... Vili Aldókut Alma Aranns 1170 Aranyos Arpas .... 1036, 1080 Balatin lO.lii Balaton Bclsar 1231 Belsár Berekxnw (I.ycosholm melleit) 1231 Berekszó Beleihe 1227 l'.crkyou 125" Berettyó • Berkest alias Hyduspolok, fluit in Berekzo 1231 Berkesd Bodrog, Bodrug . . IMI BudruK, Budrig . . 10CT Buga Tüiifeu .... 122" B. Tófű Bozyas foka .... 117'f Bodzás foka Bozyastou 117J Bodzás tó Chcrgou 121S Churgo . . r . . . 1210 Csurgó Chuespotok .... 1212 Kövespaluk Copos, Copns .... 1231 Kapós Cuher 1232 Kûér Cuthsnr eri .... 1214 EnUár ere Dedpotoka 120.1 Didvag 1217 Dudvág Donát havu .... 1228 Du nul a va Dunazcl 1223 Danaszél Ehe« 10C7