Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete
ta le latinra a Névtelen jegyző, mert ez esetben szláv vagy német nyelvaLnkjaik is volnának. Ezek a latinra forditott ősmagyar földrajzi elnevezések tehát — negative — szintén nyomós bizonyítékok. Sőt latinra éppen a legvilágosabban érthető magyar elnevezéseket fordította le. Ezzel szemben pl. a sárosmegyei Sóvárt a régi latin nyelvű oklevelek is Sóvárnak Írják, igy hívja az odavaló tót nép, igy a XII. sz adban odaköltöző néinetek is. Az feltűnő, hogy Sóvárnak tót és német neve egészen a legújabb k'iőkig nem is volt, már pedig legalább hétszáz év óta azon a tájon magyar parasztság alig mutatható ki. Ellenben az azelőtti időkből, a szláv és német betelepedést megelőző korból itt igen nagy számmal maradtak fenn magyar folyó és helynevek. Ez a tény is azt mutatja, hogy Sárosban a magyar volt az ősibb lakos. Hasonló az eset a Föveny-rév nevével. A Temes vizén levő átkelő hely a föveny (régi magyar nyelven irva fuen — olv. füenyi szóból lett az idegen ajkú nép száján: Föeny és később rövidülve Fény A többi latinosított nevű helyek néoessége ma is magyar. Csak ugy mellékesen érintem, hogy Anonymus helynév adatai között van egy sor „kétes" eredetű is. Ezeket nyelvtudósaink eddig nem fejtették meg. mert idegen nyelvekből nem tudták, a m; árból pedig nem merték, nehogy a ..tudákosság'' vasry a ..kalandos nyelvészkedés" vádját magukna zúdítsák — német szaktársaik részerői. Most már kezd megtörni a jég, mert a régebben sziávnak tartott régi magyarországi földrajzi nevek egész soráról bizonyitották be azok „török" eredetét. Ettől már csak egy-két lépés és számos „ugormagyar" mag is kibújik majd a szláv vagy török köpönyegből. A szláv és török köpönyeg kigombol ásá hoz meg lehet találni a kulcsot, de akkor nem elég a szavaknak csak a tövét etimológizálui. A büuöst. is sokszor a lábanyoma, vagy az ujjlenyomata árulja el. A képzők beszédét is meg kell hallgatni. Nézzünk csak egy példát A Gy ümöl esén y-erdő ( Au on ynius : silva Gemelsen. Halotti Beszéd : gimilc; olvasva: gyenielcs. gyümölcs vagy gyimilcs) alapszava a ..gyümölcs", ez török eredetű jövevény szó. Lehet, hogy még a hun.»k vagy az avarok korában került hozzánk, de itt nagyon korán meghonosodott, mert Anonymus már az .,—ny" magyar képzővel ellátott alakjában emliti. A gyümölcs szó tehát hiába török jövevény. Anonymus már magyar képzős alakjában ismeri. Hasonló végződésű a Hangony (Hongun) folyócska neve ; s, melynek Hangja, Hangás. Hangáss változata nagyon gyakori inagyar földrajzi név. (A magyar képzővel alkotott szó akkor is a magyar nyelvkincs része, ha a töve idegen jövevényszó. Hogy egy rikító példát emlitsek: milyen nyelvű nép cseveg igy: megyek ..focizni"? Bizonyára nem ar. angol. Az „amerikázik" se amerikai nyelvalak. Mind a kettő itt termett a magyar Duna partján.) # A P. mester munkájából kiszetlegetett és feljebb elsorolt földrajzi nevek közül — félreértések elkerülése okából mondom — akadhat egy pár olj-an is, amelyik esetleg a honfoglalás utáni idwkben keletkezett, akadhat 3—2 olyan, amelynek
