Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete

hanem csak meghódoltatták, vagyis -uralmuk alá hajtották. 3. Az Árpáddal bejövő nyolc törzs (t. i. hét magyar és egy kunkabar), illetőleg a törzsfők és nemeseik által meghódított őslakosság csak urat cserélt, egyébként zavartalanul élte itt tovább a maga ősidőktől megszokott jobbágyi, zs>?lIérkedő és hódító urainak szolgáló „IKiraszti" életét. 4. Salán elődei — az avar birodalom Dunától és Garam—Ipoly vonalától keletre eső részén — a bolgár uralmat szintén már lakott országrészekre terjesztették ki. Salán országában a pór népesség legtöbb helyen nun szláv. Ezt Anonymus sem mondja. Sőt a Sajó. Hernád, Eger mellékén, a Szamos—Tisza közén és sok egyéb helyen — bár igen sok esetben emliti a lakosság nagy számát — sohase mondja, hogy itt „szlávok" laknak hanem csak annyit moud a nemz ég kitétele nélkül, hogy a föld la

r

.oi „parasztok". Hogy miféle nyelvűek voltak ezek a parasztok, azt nagyon könnyű kihámozni az Anonymus említette földrajzi nevekből. — Ezek pedig, mint alább követke/ik. túlnyomó részijén félreismerhetetlenül tiszta, magyar elnevezések. A legnagyobb szívósságot mutató foívórievek különösen igen régi eredetre nyúlnak vissza és éppen ezek túlnyomó többsége magyar. Ha a jelentéktelen Tapolca vize — mint ahogy erről a névről Melich János olyan hatalmas és vitathatatlan érveléssel kimutatta — a honfoglalás előtti időből maradt ineír mai napig, ha ez a melegvíz jelentésű Tapolca szó a hajdani bolsrár uralom —

1 "írét őrzi. ez esetben legalább két tucat még kétségtelenebből magyar folyónevünk van. amelyot Anonymus említ s amelyik szintén túlélte az utóbbi tizenegy évszázadot. Melich szerint pl. a Tapolca (Labore, Zemplén, Nógrád stb.) bolgár-szláv eredetű viznevür.k a honfoglalás előtti időben keletkezett. Én meg ugy érzem, hogy a Tapolca közelében folydogáló Sajó (Souyon — Só -1- folyó), Hejő (Heuyon — Hév -+- folyó), vagy Nyárád, Ostoros, Hernád. Eger'vize, mint jóval nagyobb földrajzi objektumok cinevezései szintén oly ősiek, sőt még sokkal ősibbek, mint a Tapolcához hasonló eredetű néhány kisebb szláv viznév. 5. Anonymus sehol sem mondja, hogy Árpád vagy alvezérei parasztságot hoztak volna magukkal é:> azokból telepitették be az országot. Ezzel szemben legalább kőt tucat esetben azt hangoztatja, hogy Árpád bőkezűségéből, ez vagy az a hive, nagy darab földet kapott jutalmul azon föld „nagyszámú meghódított népével együtt". 6. Árpád foglalása kiején Magyarország túlnyomó része, főleg a Duna—Garam vonalától keletbe fekvő tájak névadó, de paraszti sorban élő Lakossága — Anonymus földrajzi nevei alapján — nem le hetett más, mint magyar, mert hiszen a LX. századi bolgár-szláv és cseh uralmat jelző szláv névanyag eltörpül a nagyobb földrajzi tárgyakat jelölő, teliát ősibb ugor-magyar nevek tömegéiben. Ne felejtsük el, hogy a két. oláh fejedelemség, Moldva és Havasalföld lakossága legalább 700 év óta szinte kizárólag oláh nyelvű, ennek dacára folyóneveiknek legfeljebb 1

I

7 része oláh elnevezésű — még mai nap is. Megjegyzendő, hogy ez a hetedyésznyi oláh értelmű viznév is a kisebb folyókból vagy patakokból tevődik össze. 7. Árpád hóditó hada ós a kun-