Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 4. A tapolcai apátság 1214 —i adatának hitelessége

tősége egyre esőkként. Hiszen a hatalmas Miskóc család innen elszármazott ágai uj fészkükön uj monostorokat alapitottak. A leghatalmasabb ágak egyike Domokos bán és fia Bors, Sopron megyében emeltek maguknak igen gazdagon ellátott családi monostort. í í 90 — ÍJ95 táján már meg is volt szervezve a kedhelyi, később az alapító fiáról elnevezett borsmonostori apátság. (L. Szentpétery : A borsmonostori apátság oki.) Ugyancsak korán létesült a Miskócok másik nevezetes ágának, File zágrábi prépost őseinek boldvai (jászói?) monostora, melynek kegyuraságát a messze elszármazott, kancellárságig emelkedő pap egy J234—45 közötti oklevele tanúsítja. (L. Starine. XXVI. 200 és Karácsonyi: A magyar nemzetségek II. 372. 1.) Pártolás hiányában évszázadok multán ís csak a régi, Miskóc nemzetségi birtokrészeket találjuk a tapolcai apátság birtokállományában. /533-ban a monostornak az apát Ferdinándpárti magatartása miatt kegyetlen pusztulásban lett része. Az apátságot kirabolták, vagyonát elfoglalták a pártoskodó urak. A monostornak pusztulás előtti birtokai ezek voltak : Tapolca es Jenke puszta, Görömböly falu, Miskolc város Mindszent nevü utcája (t. i. Mindszentek 'iszteletére szentelt kápolna és ispotály környéke), Miskolcon 2, Hejócsabán I malom, Miskolcon, Tapolcán és Görömbölyön három darab szőlő, Tiszavalkon halászóvízek és Sajólád mellett a mai Nolaj puszta. Ezt az elég szép jövedelmet a tapolcai barátok élelmezésére és a monostor karbantartására, valamint holttetemeik kegyes őrzésére hagyományozták a Miskóc nemzetség tagjai. De mikor a monostor idegen kézbe került, attól fogva jóformán csak mint címet, valójában egri kanonoki jövedelmet adományozták oda az egyház jólétét és tekintélyét gyarapító királyaink. Végre 1776-ban (most 150 éve) a.munkácsi uj gór. kath. püspökség megszervezése, alkalmával, ennek javadalmazására ajándékozta oda Mária Terézia királyné. Fejtegetésem végére értem. Borsod megyének három ősi nemzetségi monostora ismeretes eddig. Mintha csak ez a tény is igazolná a Névtelent, aki igen jól volt értesülve, mikor a Mátra—Bükk alján három előkelő vezér letelepedését mondja el. A Mátra alján és a Tisza mentén foglalt szállást az Abjk törzse. Szent István idejében megkeresztelkedett e törzsök legkiemelkedőbb tagja és Sámuel nevet kapott a keresztségben. Most már nem lehetett a hatalmas törzsfónököknek nagy, kerek halmok alá, pogány módon lovastól, szolgástól temetkezniök. Megalapították tehát — királyaikat utánozva — a holttetemeik őrzésére rendelt monostorokat. Az Aba-nembeli Péter főúr 1067-ben gazdagon ellátja birtokokkal a százdi (Tiszakeszi mellett), már akkor meglevő monostort. A másik foglaló vezér, Ocsád fia Őrös ur utódai Kacs mellett építik fel családi temetkező helyüket. Róluk is sok okleveles adat emlékezik meg. A harmadik foglaló törzs vezérei Büngér és fia Bors utódai, a később u. n. Mískóc-nemzetség szintén követte azon kor kegyes hagyományait s már igen korán felépítette a birtokának legszebb helyén fekvő tapolcai monostort. Sajnos a legkorábbi időszakból nem maradt Tapolcáról semmi' adatunk. *• Még legmesszebb nyúlik vissza a múltba az 1214-i téves említés (Heuiuz-Tapolca), ezek után ezt is ki kell selejteznünk vármegyénk régmúltjának szegényes tárházából. Ha sajnáljuk is a kritika rostáján kihulló eme legrégibb adatunk elvesztését, kárpótol bennünket a pár évvel később meginduló (1219, 122J, 1291, 1332, 1364, 1366 stb.) hiteles adatok láncolata. A jövő még számos pótlást adhat. Ezt a pótlást azonban aligha a levéltári kutatások szolgáltatják majd. ámbár még ott ís lappanghat némi korai adat, hanem sokkal inkább a tapolcai monostor helyének régészeti feltárása hozhatja meg. Marjalaki Kiss Lajos Megjelent: Történelmi és Régészeti Közlemények. 1926. I. évf. 2. sz. 34-40. 1.