Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 3. A szentléleki zárda legrégibb okleveles adata
A szen f lélekí zárda legrégibb okleveles adata* —• Tardona határjárása 1240-ben. — Borsod vármegye régi monostorainak és zárdáinak emlékét csak sovány okleveles adutok őrzik. A százdi XI. századi, a tapolcai, kácsi boldvai (?) XII. századi alapítású monostoroknak már a romjai sem jelzik évszázados fennállásukat. Talán kóalapzatuk földalatti része várja még itt-ott a régészek feltáró csákányütéseit. A máig fennmaradt romok közül kétségtelenül a legismertebb, — hiszen kirándulók és turisták ezrei keresték már í. — a Bükk rengetegében rejtőzködő szentlélek zárda romja. A régmúlt idők c regényes omladékát költök serege énekelte meg, gótikus boltíveit építészek csodálták és r'.jzolták le és mégis azt mondhatjuk, hogy kevesebb biztosat tudunk keletkezeséről, mint számos olyan monostoréról, amelyiknek köveit teljesen elsodorta a íöld színéről a véres századok zivatara. * Mtt tudunk a szentlelekl zárda régi koráról ? /. Érdemes egyháztörténctírónk, Rupp Jakab JS72-ben megjelent nagy munkájában (Magyarország helyrajzi története, II. kötet 54 — 55. 1.) csak két oldalon foglalkozik a dédesi Szent Lélekről nevezett remete szent Pál rendi kolostorral. Amit mond róla, abban ís több a bizonytalan találgatás, mint az állítás. De ez a bizonytalanság érthető, mert e korai időkben csupán cgv 13:3. évi oklevél dérit némi világot e zárda ködös múltjára. Rupp szerint Dédes helység mellett, az erdőség közepette emelkedő magasabb helyen a sz. Léleknek szentelt templom állott, melynek gót ízlésben épült szerkezetéről tanúskodó romjai jelenleg ís láthatók, I. remete sz. Pá! szerzetesei kolostorával. E kolostor alapítását Ernye bán fia István nádornak tulajdonítják, aki azt 1312. körül alapította volna. Mások azt vitatják, hogy 1346-ban Poha Benedek pálos szerzetes építtette, mint az István nádor által tett alapítvány végrehajtója. Idő teltével István nádornak a sz. Lélek egyház részére 1313-ban adományozott dédesi szőlő birtokát 1419-ben Zsigmond király mentesiti a hegyvám alól. A kolostor perjeljei közül 1317-ben Lőrinc, 1524-ben Jámás nevü ismeretes. 1526-ban /, Ferdinand kapitánva Serédy Gáspár — a Zápolyai Jánoshoz szítás miatt — a kolostort felgyujttatta s a szerzeteseket szétüzte. 1550. táján teljesen elpusztult a kolostor. (Rupp II. 60. I.) Rupp munkája óta ujabb íróink sem mondanak sokkal többet Szentlélekről. 2. Vármegyénk nagynevű történetírója, Borovszky Samu, 1909-ben megjelent munkácan ezeket írja : (Ernye) bán varry fia (István) r.ador alapította a Dédes közelében volt szentlélcki pálos monostort. István nádor (Diós)Győrött 1313-ban kelt levelében, mellyel a (diósgyőri) pálosoknak Csenik falut (ma Csanik v. Barátcrdö a Szinva-pataktól északra, Diósgyőr határában) adományozza, nemcsak a (diósgyőri) Krisztus sient teste, hanem a Szentlélek tiszteletére emelt egyház iránt való kegyeletét is hangoztatja. (L. Borovszky Borsod vm. története 40. 1.; az 1313. évi Dl. 8784. sz. oklevelet közli Szendrey, Miskolc tört. II. 31. 1.) Okleveles adat í240-ból. A szentlélcki pálos zárda legrégibb okleveles említése — eddigi tudásunk szerint — /5/J-ból maradt ránk. Ez az évszám azonban nem az alapítás évét jelzi, hanem csupán az István nádor adományozásának idejét. 1346-ban Poha Benedek szintén nem első építtetője a zárdának, mert hiszen az már 1313-ban is áldásos működést fejtett ki — bizonyára azért nyerte el a hatalmas nádor kegyes alapítványát. E közlemény feladata annak a történeti ténynek bizonyítása, hogy a szeniléleki zárda, mint intézmény, 1313. előtt létesült. Ez az állitásunk bármilyen logikusnak tűnik ís fel, nem volna több valószínű föltevésnél, ha egy — eddig figyelembe nem vett — oklevél perdöntőleg nem bizonyítaná. IV. Béla alább ismertetendő 1230. évi eredetiben fennmaradt oklevelével, melyet Tardona határjárása alkalmából adott ki, a tatárjárás előtti korra tudjuk immár visszavinni a szentlélek; remete zárda keletkezését. Tardona határjárása (1240). Az Országos Levéltárban őrzött (s az Árpádkori Uj Okmánytár VII. kötetének í 00—102. lapján közölt) oklevél Tardona cladományozását és a határ hatósági bejárását tárgyalja. Tardona közvetlenül a szentlélcki
