Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 1. Néhány Árpád-kori helynevünk magyarázata

szintén 11 centurío és mások. Mire a vár Márton nevü ispánja Neutlen nevü Olsuc faluból való poroszlójával Váradra küldte őket. Itt a vádlók magukba szállván, elállottak a tüzesvaspróbától. Azt is elismerték, hogy a bevádoltak valóban a szent király jobbágyainak rendjéből valók és hogy alaptalanul gyanúsították őket közrendű várszolgasággal. Leginer és Olsuc egymás közelében található Hont vármegyében, a korpoaai járásban. Oísttc Soiàk-Alsok. (Karácsonyí-Borovszky a három kérdéses hely közül csak ezt az egyet magyarázza és minden alap nélkül Győrszentmárton régi Alsók nevével hozza kapcsolatba.) Leginer a mai Ledéntf. Ezt az egyeztetést okmányí adatokkal is támogathatjuk. 1233-ban Szebelléb tőszomszédságában említik Lengen néven (1. Szentpétery, Az Árpádházi kir. oki. 519 szám és Wenzel, Árpádkori uj okmánytár XI. 261). Régi egyháza szerepel a tízedlajstromban Legem, illetőleg Legeam néven ; Pázmánynál Legyen alakban jön e'.ó (1. Ortvay I. 31. 1.) Bolondus vár nevét azonban hiába keressük Hontban, mert maga a vár a Vág mellett épült. A Vár Reg. 360. számában említett Bolondos Castrum nem mis, mint Anonymus Blundis-a. A fentebb Hont megyében megtalált Alsók és Ledény várföldek tehát kb. két napi járóföldre (100 km.) feküdtek magától a castrumtól. Bármily szokatlannak tűnik is fel ez a nagy távolság, de analógiája Galgóc váríőldjeinél szintén megtalálható, mert enuek meg Esztergom közelében volt mögöttes területe. (Ebed, 1. Szentpétery II. 627. SÍ.) Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a vágvölgyí várvonal castrumaí sürün egymás közelében sorakoztak, világosan látjuk, hogy az a szegény vidék nem táplálhatta a nagyszámú várnépséget. Bolondus vára tehát a mai vágvölgyí Bolondóc, élelmezési területe azonban a mostani Hont megye földjén terjeszkedett. Ennek ígazolására okleveles adatokat is említhetünk. 1219-ben Szebelléb vendégnépeít háborgatják Hunt és Blonduch várnépei, mint e várak földjéből elvett birtokot (1. Szentpétery, í. munkája 352. sz. és Wenzel, VI. 402). 1222-ben Szebelléb lakosai — kik „a castris Blondjch et Hunt exceptam" földön laknak, egész Hont megyére „per totum Comitatum Hunt" vámmentességet kapnak (1. Szentpétery, í. m. 381. sz. és Wenzel, VI. 408. 1.) 1288-ban Palást határjárásakor a mesgye a hajdani Hunth és Bolonduch várföídje „terra Palasth .. . sita in Comitatu Huntensi, sub uno cursu metarum, que olím erat terra castrensíum de Hunth et Bolonduch." (1. Wenzel i. m. IV. 326. 1.) Egykori okleveles adatokra támaszkodva, ezzel két Castrum meghatározásával vittük előre tatárjárás előtti várispánságaínk számát. Az egyik Sasvar castruma, mely Borsod megyében a mai Vasvár helynévben, a másik Bolondus Castrum, mely Trencsén megyében Bolondóc alakban maradt korunkra. 7. Leginer = Ledény (Hont megyében). S. Olsuc = Alsók (Bozók-Alsók, Hont megyében). E két névmagyarázat indokolása Bolondus nevével kapcsolatban van megadva. 9. Nylos = NoUj ^Sajólád és Alsozsolca között Borsod vármegyében). A Vár. Regístrum 224. sz.*ban említett Nylos nem Nyilas puszta, mint Karácsonyi-Borovszky magyarázza, hanem Nolaj. A vádló, Ihad úr, a tapolcai monostor embere Sajóládon lakik és egy Nylosban, helyesen Nolajon lakó embert lopásért panaszol be. Ihad kettős előfordulása adja meg a kulcsot Nylos eltorzult névalak megfejtéséhez. (1. 221. és 224. sz.). Nolaj közvetlenül Sajólád mellett fekszik és a határában fekvő Jenke puszta (Sörös Pongrác, egyébként pontos nagy müvében, mint a tapolcai apátság birtokát hibásan Inke pusztának írja) kezdettől fogva a tapolcai monostor birtokai között szerepel. A Nylos név utolsó s betűje éppen úgy hibás leírással került az 1550, évi kiadásba, mint a szintén borsodmegyeí Tilos, a helyes Tíiaj helyett. A Váradi Regístrum s—j betűcseréjére jellemző példa e két biztosan megállapított helynév. (Lásd még bővebben Heuiuzról írott cikkemben, Tört. és Rég. Közi. 1926). 10. ^Damian villa = Damak (Borsod m.) A Vár. Regístrum 21. és 79. számaiban Kristóf ,,de villa Damian" a pristaldus, aki a pörösfelekct Váradra kíséri. Mindkét eset világosan borsodi földön történik. A Damakon lakó és birtokos Kristóf birtoka, mint egy 1270-i oklevélből tudjuk (közölte Nyiry Dániel a Szathmáry—Király család boldvai levéltárának Ár-