Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 10. A miskolci főutca topográfiája 1817-ig

21. 26. Kun-család, ötvös-féle telek 23. 27. Uradalmi lett, Forrai-féle 28. Quartély Ház, Forrai-féle, ma színház Déryné utca 1—3. és 2—12. 29. Vizsolyi-telek, F felé több ház épült rajta 25. 30. Haller-féle. később gróf Berényi—Orczy 27. 31. Molnár Zsigmond 29. 32. Dőry Lénárt fundusa, puszta 31—33. 33—34. Uradalom kocsmája (volt Kura kocsma, később »3 Rózsa« fogadó) 33. 35. Bodgál Lstvan 36. Abádi Mihály, Szudi György 37. Kis András, Gyöngyösi László stb. 38. Jós János, Kopácsi stb. 35—41. 39. Molnár Pál 43—17. 40. Pap Mihály. Debreczeni Mihály 49—55. 41. Velezdi János, Tékes János 57—59. 42. Muraközy Zs., Berecz (Dőry—Boldizsár-féle) 61—65. 43. Debreczeni György és 3 testvére 67—83. 44. (Aszalay-féle) 12 lakás a telken 85—37. 45. Sütő Péter, Csontó Márton stb. 89. 46. Sárkány István. Nagy József (majd Czakóé) 91—101. 47. Szalontai Nagy Andrásné és Pál. Makay M. 103—105. 48. Tallián Pál (előbb Benkovics, majd Dudinszky) 107. 49. 4 Bató-testvér. Hartman és Nagy György 50. Kubinyi György — Pece folyása — Kúriák és szabad telkek Miskolcon 1690-ben. Miskolc város jobbágyi kötelékkel volt hozzáfűzve a diósgyőri váruradalomhoz 1364-től kezdódőleg egészen 1848-ig, a jobbágyság megszüntetéséig. A város határa teljes egészében jobbágyi föld volt ugyan, de mégis akadt a város oelterületén több olyan háztelek, helyi szóhasználattal „fundus", amelyik ki volt emelve a jobbágyi közösségből már igen korai időkben, még a 15. század végétől kezdve. Az első ilyen kiemelt, vagyis nemesített telek talán a tapolcai apátságé lett 1504-ben," amikor Anna királyné, Diósgyőr ura, egyúttal a tapolcai kolostor kegyura, a bencés kolostor által elébb megszerzett jobbágytelket privilégiális levéllel kiemelte a többi telkek sorából örökre felmentve Miskolcon, a Piacon lévő háztelküket a földesúri kilenced fizetéseiül és a robot teljesítésétől. 1521-ben pedig Kormossy Tamás diósgyőri alvárnagy részesült hasonló királyi adományban, amikor is a tapolcai apátság keleti házszomszédja lett, hasonlóképpen nemesített kúriájával.

8 1563-ban már 21 nemesi telek volt található Miskolc mezővárosban, amint ez kitűnik a Szendrei: Miskolc város története III. 232. l.-ján közölt oklevélből. Ezen nemesi porták egyrészén kúriák, vagy kőházak épültek a XVI—XVII. századokban. 7. Tapolcai apátság háza. Első okleveles említése 15Û4. május 13. (Lásd Szendrei: Miskolc város története, III. kötet. Oklevéltál 142.) Anna királyné: »Item domum Sancti Benedicti in theatro 4 . . terras arabiles octo jugera habentem« ... a bencéseknek Miskolcon, a Piacon levő házát és a külhatárban hozzátartozó nyele hold szántóföldjét, minden adófizetéstől és a diósgyőri várhoz való szolgáltatásoktol fölmenti. Ez a nemesített ház 1702-ben a 19. kötélbe tartozott. 8. Kormossy Tamás nemesi kiváltságot nyert kúriája a tapolcai apátság hóztoikének keleti szomszédja volt. Az 1521. dec. 4-én kelt oklevél szövegét közölte Szendrei: III. kötet, 171—172. 1.) •