Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 10. A miskolci főutca topográfiája 1817-ig

min: 20 nemesi lak adott városiasabb külsőt az akkor már fejlett kézműves-kereskedő színezetű utcának. Az 1702-i Kötél Könyvből kitűnik, hogy időközben a mezőgazdasággal foglalkozó népesség, a „gazdák"' szerényebb szóhasználattal jobbágyok, a tőkés elem elöl valósággal kiszorultak a városszéli utcákba, ahol eleinte még szérűskerteknek használt telkek voltak, helyükre pedig behűzódoti a megyei hivataloskodó nemesi osztály. 1650—1750 között, szinte befejeződött az egész főutca birtokba vétele a nemes: réteg által, akiket viszont 176G—1817 között, a kapitalizmus előretörésével csaknem teljesen kiszorított főutcái hadállásaiból a görög kereskedő-kompánia. Földművelő paraszt alig maradt itt hírmondónak, de jómódú iparos mindig akadt továbbra :s. miv< ' a főutcán a piac és műhely közelsége a kézművest egyúttal piaci árussá tette. A főutca belső szerkezetében más elváltozás is történt a XVIII. század folyamán. Zbcen 3z időszakban felaprózódott a telkek jelentékeny része, különösen a Széchenyi utca északi vonulata. Az utcai front keskenysége miatt nem lehetett a telkeket hoszsr.aban kettéhasítani, ehelyett divatba jött az udvarok hátsóbb részeinek széthasogatása. közös bejárati jog fenntartásával. Igy keletkeztek a zugok, amelyekben az ott levő telkek csak a közös kapubejáraton közelíthetők mes. A Széchenyi utca 35—101. Közötti valamennyi telke ilyen zugokba torkollik. A 91—101. sz. kapu pl. 6 önálló belső udvar közös bejárata lett. A főutca elvevezései Miskolc főutcájának legkorábbi neve .,piac" vagy ..piac utca'" volt. Ezt a neve: nem a hatóság adta neki. hanem a nép ajkán alakult ki. mivel igen régi idő óta piacul, vásártérül szolgait. A korai latin nyelvű szövegekben általában ..theatrum"'-nak írják, piactér értelemben. (Ti. itt zajlott le. itt játszódott le a piaci élet.) Ilyen néven szerepei többe.-: között az 1460.. 1439.. 1500. évi és több középkori oklevélben. Ugyanakkor a ..piatea' szó már szorosabb értelemben veti utcát jelöl. így pl. 1376-ban ..plat Fabiar.i". czaz Fábián utca. Latin szövegben magyar szóval 154íi-ban ..Fyach" r

; neve. Majd 1550-ber. mar a Deá.% János háza a Piac felső végen kiágazó utcában ..in publico piatea'' fekszik, s a háznak nyugat felöli szomszédja: ..ab occidenté verő secus viam pyacz melle:}; való uczavocatum". tehát az a ma is meglévő kis köz ..Piac mellett való utcs' ne\e: viselt. A .Kérdéses ház Deák János halálával került a varos kezébe és századokon keresztül ott volt a varos mészárszéke es kocsmája. (Innen a Mészár :;tca elnevezés a régebbi Fábián utca név helyett. (Mai megjelölés: Tanácsház ter 3. szám.) A főutca a XV, szazadban már kelet felé nyúlni kezdett, s emiatt nem elégedtek meg a „Piac" elnevezéssel, hanem az utca egyes szakaszainak megkülönböztető nevekét adtak, igy jött használatba az Alsó Piac. meg a Derék Piac szo. Így 1572-ben pl. a Sutét kaputól nyugatra Derék Piac. északra meg Also Piac volt az útvonal neve Maga a Derék Piac akkor még nem utcának, hanem törne.-;, a város fő piaca helyértek számi: ott. 1710-ben Nagy utca az írásban használt név. 1793-ban Derék utca az egész utcai jelölő new IBI7-ben Piac utca a hivatalos megnevezés, de Also és Felső bevezető jelzővel volt megtoldva. Erdekei. hogy „Ft! utca" alakban sohasem volt hivatalos elnevezése, viszont s r.ép közhasználatában 1900 tájától kezdve jóformán csak igy lehetett hallani. Azelőtt pedig, közel félezer éven keresztül valód: jellegének megfelelően Piacnak mondták. te.-::ntet nélkül arra. hogy a hivatalos iratokba más réven került bele. Különben 1374-".'. 3 Széchenyi utça s hivatalos elnevezés.