Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 10. A miskolci főutca topográfiája 1817-ig

hogy az egyes telkek tulajdonosai után nincs oda jegyezve az ingatlan fekvése. így nem jelzi az utcát és térképvázlat sem készült hozzá. Mégis sikerült csaknem valamennyi kötelbeli telek pontos helyének megállapítása, de ehhez a feltáró művelethez rengeteg egykorú adólajstromot, gazdasági iratot, házeladási szerződést, sőt a tanácsi jegyzőkönyveket kellett Miskolc város és Borsod megye levéltárában átnézni. A kutatás közben összegyűjtött sok adatból most a fontosabbakat összesűrítve rögzítem le. Az alább közölt táblázatokba belevettem az újabban előkerült 1768. évi. valamint az 1690. évi nemesi kúriák adatait, továbbá egy tucat XVII.—XVIII. századi adólajstrom vonatkozó neveit. A régi házteikek azonosítása a mai házszámokkal nemcsak az érdeklődők szamára jelent új ismeretet, de a kutatók számára szintén megkönnyíti a város régebbi történetének további sikeres feltárását. Ebben a közleményben Miskolc főutcájának, mint a város minden korbeli súlypontjának telekrajzát igyekszem adni. Miskolc főutcája lényegében a mai Széchenyi utcának felel meg. Kiindulásánál a megyeháza és városháza közé torkollik be. A Hunyadi utca felé szintéin a főutcához számítottak időnként néhány házat. Ennek az utcának 1817 előtti fejlődéstörténetét 1702-ig, sőt 1666-ig részletesebben, 1563-ig vázlatosabban, még régebbi korba visszanézve, csak szórványos adatokkal igyekszem feltárni. A főutca keletkezése A Széchenyi utca a város lakóterületének fő közlekedési ere volt a XIV. század derekától kezdve mindmáig. A régi vásártér déli szegélyén — mint a sötétkapui ásatás bebizonyította — már a XIII. században is állottak ugyan lakóépületek, de a kétházsoros utca kialakulására csak I. Lajos király 1351-es rendelkezése, az ún. telektörvény adott lehetőséget. A főutca vonala a mai Tanácsház-térből, egy ősi, háromszög alakú térből indult, ki. Ennek a tölcsér hajlású térségnek a déli oldala kezdettől fogva egy összefüggő házsorral volt lezárva. É, K és Ny felé viszont 3 utca ágazott ki belőle. Észak felé induló ága Fábián utca, keleti irányba húzódó főútvonala Piac utca, nyugati kiágazása Hunyad utca névvel folytatódott. A régi tér Miskolc faluban piac céljaira is szolgált, de ezt a feladatát a XV. századtól kezdve keleti nyúlványa vette át. Különösen gyorsan veszített gazdasági jelentőségéből a régi városközpont, amikor 1370 táján kiépült Új Miskolc, t. i. a főutca észaM oldala. Így aztán a két házsor között a piac lehúzódott mihamar a színház vonaláig, de a déli oldalon még évszázadokon át megmaradt a fő piac, az ún. Derék -piac beépítetlen területsávja. A főutca kelet felé nyomulását a város fekvése, a közlekedés fejlődése, a terepviszonyok, vagyis a földrajzi adottság szinte parancsolólag szabták meg. Piaci jellegét mutatja az úttest régi értelemben vett szélessége, mely átlagosan meghaladja a 20 métert. Hogy a főutca Ny felől indult ki és fokozatosan jutott el K felé az Adyhídig, mutatja a városkép. Míg az ősibb szakaszon általában nagyobbak a házak és egyetlen földszintes épület sincs, addig a főutca alsóbb szakaszán még ma is 5 földszintes ház teszi foghíjassá az utca arculatát. Ezek a Széchenyi utca 74., 76., 84., 113. és 115. számúak. A főutca fejlődési szakaszai A telektörvény rendelkezését, a jobbágytelkek kiosztására vonatkozólag vontatottan hajtották végre a földesurak. Miskolc szerencséjére akikori földesurától, a híres Széchy-családtól elcserélte I. Lajos király és városunkat, még akkor falu-rangú települést, 1365-ben diósgyőri uradalmához csatolta. 1365 után rohamos fejlődés következett el a királyi, majd királynéi birtok életében. Egy évtized leforgása alatt a falu