Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 10. A miskolci főutca topográfiája 1817-ig
A MISKOLCI FŐUTCA TOPOGRÁFIÁJA 1817-IG Bevezetés Miskolc város belső területének (intravillanum), tehát utcáinak:, háztelkeinek, udvarainak és hegyi pincéinek első térképrajza csak 1817-ből maradt fenn. Ezt a részletes kataszteri térképet Dorriby István földmérő (mérnök) készítette dicséretreméltó pontossággal. Ugyancsak 1817-ben készült a térképrajzhoz egy Telekkönyv is. (A térképnek van még egy megfakult, egészen rongált állapotban lévő másodpéldánya is.) Ugy. hogy mindkét régi irat valójában egyetlen forrásnak számít városunk történetének helyrajzi kutatásához. Ez a két adattár minden helyrajzi feltáráshoz a kiindulási alap. Ha 1817 utáni időkre nyomozunk egy régi ház vagy középület múltja vagy keletkezése megállapítása tárgyában egészen könnyű feladatot kell megoldanunk. A Dombyféle térkép nem nagyméretű ugyan, de a legkisebb udvart, sőt avasi pincét is feltünteti, helyes méretarányban. Persze a rajzolat nem a beépített részt, hanem a háztelkei ábrázolja. Így tehát könnyű feladat másfél évszázadra visszapillantani Miskolc telekhelyzetére. Ezzel szemben szinte vakhomály borul városunk régebbi házainak hollétére, a csak névszerint ismert utcák kiterjedésének, utcavonalának lerögzítésére vonatkozó igyekezetben. A Herman Ottó Múzeum kutatóival többévi munkával eljutottunk odáig, hogy most már eltűnt ez a fehér folt a város lakott területének 1817 előtti múltjáról. Első megállapításunk feltűnő eredménye az, hogy míg a házak és az utcakép 1817 és 1945 között gyökeresen megváltozott, ezzel szemben topográfiailag szinte teljesen azonos maradt a város belterülete. Kutatásunk oda irányult, hogy feltárjuk a város régebbi, vagyis az 1817 előtti időket megvilágító adatait. 1817 előttről nem maradt fenn az egész várost ábrázoló térkép, hanem egy néhány, csupán kisebb terület rendezésére készült vázlatrajz, mint pl. 1792-ből a Kazinczy utca megnyitását kijelölő kisajátítási vázlatrajz, vagy valamivel korábbról a Mindszent nevű utca, illetőleg telekcsoport helyszínrajza. 1 Levéltári kutatás közben sikerült néhány olyan iratot találnom, amelyek sokkal régebbi idők függönyét lebbentették föl. Egy 1793. évi telekösszeír ás nagy iratcsomőja több mint 500 fundusnak (házteleknek) akkori állagára, sőt akkorra már megtörtént feldarabolására nyújtott szilárd támpontokat. Ebben az irattömegben becsesek azok a bejegyzések, amelyek a kérdéses teleknél megállapítják, hogy az egyes telekrészek melyik .,ősi" fundusból darabolódtak el, s abból „ősi jogon" vagy „pénze árán" lett tulajdonos a ház 1793. évi gazdája. Jóval korábbi időt tár fel az J702. évi ún. Kötél Könyv. Ez a legrégebbről fennmaradt miskolci telekösszeírás, amelyben a háztelkek szabályos sorrendben következnek. Ennek a nagyon becses adattárnak van azonban egy nagy hiányossága, ti.. 1. V, ö. Komáromy Józ s el: A miskolci Kazinczy utca létesítése 1794-ben. A Miskolci Kormán Ottó Múzeum Közleményei, 1955. évi dec. számában es Komáromy Józseí: Mindszent kézség legrégibb telkes térképe, uo. 1956. évi jún. számában.
