Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége levelezéseinek tükrében (Mann Viktorné)

Szakmai, emberi kapcsolatai levelezéseinek tüzében Az alábbiakban közreadott levelek, levélrészletek és tartalmi kivonatok a Herman Ottó Múzeumi Történeti Adattárából származnak."^ A gyűjteményben fellelhető több dossziényi anyag csoportosítása meglehetősen nehéz. Kétségtelen, hogy a honfoglalásról írt munkái kavarták a legnagyobb vihart, ezek tehát egyértelműen és jól körülhatárolhatóan külön csoportot képviselnek. Másik rendszerező elv lehet a kronológiai sorrend. Harmadikként felvetődik a szoros baráti vagy munkatársi viszonyra utaló és az alkalmi, esetleg egyszeri kapcsolatot jelentő levelekszerinti csoportosítás. Számos olyan írást is találtam, amely a sokirányúságnak, a távolra hatásnak bizonyítéka. Mindegyik szempont nehézségek elé állít, ezért csak fővonalakban követem a témaszerinti csoportosítás, de más meggondolások is formálják közlési sorrendemet. Az első levélcsoport a "Néhány Árpád-kori helynevünk magyarázata" és az "Anonymus és a magyarság eredete" c. munkájára történt reagálás. Melich János (1872-1963) a ne.es nyelvész az MTA tagja felelősséggel, megbecsüléssel, érvekkel mond véleményt: 1. levél: Igen Tiszteit Tanár Úr! Szíves sorai a gondolkodó, értékesen kutató tudós benyomását teszik rám s ennek tudja De, hogy levelére, kérdéseire felelek. Beküldött dolgai úgy ahogy vannak, nem közölhetők, sőt az egyetlen Lanczig- Lánc cikket kivéve, amely átdolgozva és megrövidítve közölhető lesz, nem is helyesek. Hogy a szarmata nép nem tűnhetett el nyom nélkül. Az logikailag igaz, de ilyet bizonyítani kell tudni, mégpedig nem analógiákkal, hanem pozitív adatokkal. A pozitív adatokból a régiségtaniak kizárandók, mert azokkal népiséget, nyelvi hovatartozást bizonyítani nem lehet. A szarmata nyelv iráni nyelv volt, rokona tehát a perzsáknak. Déloroszországban vannak olyan folyónevek, amelyek ebből a szarmata nyelvből valók. Ilyen pl. Don folyó neve. Hazánkban szarmata népek közül a Kr. u. I. században a jazygok laktak; nyelvüknek.hazai földrajzi neveink közt egyetlen egy nyomát sem tudtuk kimutatni. A másik iráni nép, amely nálunk megtelepedett, a mi jászaink, de ezek új, XIII. IC