Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 6. Gondolatok a magyar nép eredetéről
vek közül 16 a jellegzetes — s képzős név. Az ismeretlen eredetűek között is bizonyára lappang még olyan magyar elnevezésű, melynek a régiségtől ma már nem lehet kihámozni az értelmét. Ha ezek valamelyik indogermán nyelvből formálódtak volna ki, ezóta biztosan megfejthették volna őket. Sajátságos dolognak látszik, hogy Erdély öt nagyobb folyójának a neve közül négy •— s végződésű. A Szamos, Körös, Maros, Temes nevét más nyelvekből megfejteni nem lehetett, a magyarból pedig meg sem kísérelték. Mégpedig azért nem, mert a szófejtő a magyarok eredetéről hirdetett dogmával összeütközésbe kerülhetne. Pedig a Maros név másfelé is előfordul. Máramaros megye, Nagymaros és Kismaros Esztergommal szemben fekvő faluk nevében is teljesen egy és ugyanazon szó. A szó gyöke is lehet magyar, hiszen d (t) képzős. Mart ( = part) változatában leggyakoribb helyneveink egyike. A Körös szó töve a »kör, kerül-« szintén gyakori név. Régi alakja gyakran Keres. Ugyanezen gyökű a Tisza mellett Nagy-Körü s az Anonymus Tekerő ere. (A Körös víznév nem tévesztendő össze Kőrös nevű község-neveinkkel, amelyek a kőrisfától vették eredetüket.) De ha a Maros, Körös szógyöke, a mar és kör alapszó nem magyar eredetű is, — s képzős alakjukban már a honfoglalás előtti adatokban is magyarok voltak. A magyar források mellett hallgassunk meg erdélyi szász tanút is. Egy inkább magyargyűlölő, mint semleges nagyszebeni térképrajzoló, az 1848/49-es események után készített térképén, mely Erdélyt ábrázolja, a következő vízneveket írta ki. (A térkép pontos címe: Karte des Grossfürstenthums Siebenbürgen, vierte . . . Auflage. Hermannstadt. Verlag von Th. Steinhauszen, 1862.) A szászok folyónevei Szász neve: Magyar neve: Visó F. Visó Iza F. Iza Gr. Szamos FI. Nagy Szamos XI. Szamos F. Kis Szamos Warme Szamos F. Meleg Szamos Kalte Szamos F. Hideg Szamos Lápos FI. Lápos Szilagy B. Szilágy patak Kraszna F. Kraszna Berekyo F. Berettyó Sebes Körös F. Sebes Körös KI. Körös FI. Fehér Körös Maros F. Maroí Aranyos F. Aranyos. KI Kokel F. K : s Küküllő Gr. Kokel F. Nagy Küküllő Weiss F. Viza Szekas F. Székás Sebes Mühlbach F. Sebes Orestiora F. (Szász) Városi p. StrehI F. Sztrigy Riu mare F. Riu máre Alt Olt Fekete ügy F. Fekete ügy Tömös F. Tömös Burzen B. Barca Schnelleb (Sebes?) Weidenbach Vidombáki p. Harbach F. Hortobágy Cibin F. Cibin Czód B. Cód p. Mint látni lehet, a szászok által használt folyónevek túlnyomó többsége szintén magyar elnevezés. Német neve csakis a Nagyszeben és Brassó melletti kisebb patakoknak van. Eszerint magyar nevü .... 20, német nevű 4, román nevű .... 1, szláv nevű 2, ismeretlen nevű ... 4. Román eredetű folyónevet egyet használnak a szászok. Ez a Riu
