Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 6. Gondolatok a magyar nép eredetéről

Első előfordulás Víznév éve Jelentése Soyov . . ; . 1237 Sartue . . . . 1067 Sárfő Sarus . . . Seeg . . . . 1239 Szeg v. Szék Scilvas feu . 1231 Szilvásfő 1137 Secues . . . . 1211 Sernes . . . 1227 Soust . . . . 1219 Sósd Tenerhere . 1036 Tolomas . . . 1227 Wagkuz . . . 1237 Vágköz Weguhomoc . . 1194 Wios . . ; ; 1173 Vajas Wirthis . ; ; 1146 Vértes Wyzes fener . 1239 Fenyér Ukerag ; : : 1093 völgy Woyos, Voios . 1194 Vajas Urkuta . . . . 1093 Icurtou . . . 1214 Okortó Zabadhegh . 1093 völgy Zakadath ; . 1231 Szakadat Zyndpathaka . 1176 Szind Zomus . . . 1231 Szamos Ha egyéb tanúnk nem maradt volna fent Anonymus támogatására, csak az ősi víznevek, ezek serege mint koronatanú egymagában is eldöntené az ugor-magyarság ezer évnél sokkal előbbi itt lakását. Vár- és személynevek De a vízneveknél mindenesetre kevésbé szívós életű vár, vidék, megye, hegy és erdő nevek sorában is sok a honfoglalás előtti nem szláv, nem germán és nem török eredetű földrajzi nevünk. Anonymus ilyenfajta nevei (mint fentebb elsoroltuk) sokszoros tömegben fordulnak elő korai okleveleinkben. I. István királyunk nagy tettei közé számítják iskolai könyveink az első kolostorok, a tíz püspökség megalapítása mellett pl. a 45 első vármegye megalakítását is. Ez a jóhiszemű, kegyes és glorifikációs célzatú állítás azonban teljesen alaptalan. Én Erdélyi László tanításával tartok. Ez a szinte mikroszkópos alapossággal és természettudományi módszerrel dolgozó tudósunk az Árpádkorról szóló munkájában megírta, hogy csáknem valamennyi vármegyénk meg volt már l. István előtt is (talán az egy Abauj kivételével), sőt a legtöbb megye névadó vára, castruma, a honfoglalás előtti időkben létesült. Erdélyi szerint: »A várak száma I. István idejében valami harmincra nőtt. Néhány új várat valószínűleg István építtetett, de a várispáni intézmény és a várőrök szabados osztálya frank eredetű és szláv. (Tehát honfoglalás előtti!) Csak ezekkel tudta Géza fejedelem és István megtörni a magyar törzsfőnökök, pogányok lázadásait*. (L. Erdélyi: Árpádkor 90. 1.) Erdélyi csak azokról a várakról ismeri el, hogy István korában épülhettek, amelvek magyar nevűek. Ezeket is csupán azért tartja ily későinek, mert »-magyar« nevük van! Nemcsak Erdélyi, de a krónikák is úgy mondják, hogy I. István az idegen német lovagok vezetésével és az Árpád vitézei által meghódított parasztsággal és várszolgákkal törte le a honfoglaló turk-magyar nemesi osztályt. Koppány somogyi és Gyula erdélyi vezér az István király vérrokonságához tartoztak és mégis felnégyeltetés meg börtön lett a sorsuk, birtokaik pedig német lovagok, vagy az akkor még túlnyomórészben idegen jövevény papság, idegen szerzetesekkel benépesített kolostorok kezébe kerültek. De az ősi paraszti népség is ekkor jutott több szabadsághoz. Egész vagy félszabad állapotú néposztályok keletkeztek, melyek még kétszáz év múlva is védelmezték