Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége levelezéseinek tükrében (Mann Viktorné)

MARJALAKI KISS LAJOS TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE LEVELEZÉSEINEK TÜKRÉBEN Marjalaki Kiss Lajos áldozatos, szerény emberi magatartása, hangyaszorgalma példázza, hogy az akarat, a szent szándék meghozza az eredményeket, tanítani, s kutatónak a tudományos világgal kapcsolatba állónak lenni, tiszteletreméltó igyekezet már önmagában is. Ezt valósította meg ő, aki a kunok világából jött, de életének 53 esztendejében idegyökerezett Miskolcra és Borsodba. Fölvállalta mint sajátját. 1887. december 18-án született Kisújszálláson. Kilenc gyermekes földműves családból származott. Családjából csak ő tanult továtb. Kisújszálláson és Debrecenben a ref. kollégiumban végezte tanulmányait, ahol 1906-ban tanítói oklevelet szerzett. 1906-07-ben Szinpetri községben (Borsod megye) volt kántor tanító, majd 1910-ig szülőhelyén, Kisújszálláson tanított elemi iskolában. 1910-13 között Budapesten elvégezte a polgári iskolai tanárképzőt, s képesítést az akkori csoportosítási elv szerint magyar nyelvből és történelem, valamint földrajz tudomány szakcsoportból nyert. 1913-tól 1918-ig az abrudbányai állami polgári fiúiskola tanára volt. Abrudbánya Erdélyben (akkor Alsó-Fehér megye) Zalatna-VerespatakNagyenyed, főleg románok lakta vidék volt. A? akkori nacionalista szellemnek megfelelően a "magyarítás" problémáival foglalkozott, de érdeklődése komolyan kezdett az igényes tudományos munka felé fordulni. Felvette a kapcsolatot a kolozsvári egyetemmel. Főleg a római kori kőtáblák megfejtése vonzotta. A kolozsvári egyetem régészeti munkája már komoly előzményekre tekintett vissza. Az akkori f%i. Közgyűjteményi Országos Főfelügyelősége már 1908-ban régészeti tanfolyamot szervezett. Itt ismerkedett meg Marjalaki Kiss Lajossal, később szoros munkatársi, s részben baráti kapcsolatban álló Móra Ferenc és Leszih Andor, valamint Kiss Lajos a hódmezővásárhelyi, majd nyíregyházi múzeumigazgató. Az 1920-as évek első felében munkakapcsolatba került Buday Árpáddal (1879-1937), a kolozsvári régésszel, aki később szegedi egyetemi tanár lett. Ezt a kapcsolatot példázza az a levél, amelyet 1916. szeptember 12-én keltezett Marjalaki Kiss Lajosnak.