Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

SZATHMÁRY LÁSZLÓ: Az ongai és a vadnai középső-neolitikus csontvázak

Martin-szám Méret /mm/ Martin-szám Méret /mm/ 7. 16. 28. 28/1. 31. 31/1. 48/1. 48/2. 6o. 61. 4o 28 lo8 69 89 61 18 52 56 62 61/2. 62/1. 63. 63/2. 64. 64/a. 67. 68. 69. 69/1. 41 32 42 29 18 13 45 82 33 32 Martin-szám Érték 16:7 31/1:28/1 28/1:28 64:63 6l:6o 7o,o 88,4 88,4 42,9 110,7 Az os occipitale alkotása kissé archaikus. A felső pikkely jelentős falvastagság mellett erősen domború, a nuchalis régió archaizmusától kissé eltér, mivel magas helyzetű. A lambda pont felé kissé elvéknyodik, és ez a parietáiékon is folytatódik. A cerebellaris domborulat mellett lambdatáji lapultsága is határozott. A vékony falú nuchalis régió alacsony, basalis helyzetű /!/, meredeken lejt a vele azonos síkot alkotó /!/, igen hosszú, ovális foramen magnum irányába. Az inion pont alig esik a basion-opisthion vonal fölé. Mindezek az egész nyakszirti részt archaikussá teszik /v.ö.: DELATTRE és PENART I960/. Az endocranialis felszín tagoltsága is összefügg ezzel. A fossa occipitalis inferior /5,5 X 5 cm/ majdnem kétszerese a fossa occipitalis superiornak, az alig fejlett sulcus transversus felé igen sekély, a crista occipitalis interna felé pedig egyenletesen lejt. A fossa occipitalis superior /3 X 2,5 cm/ viszont főként az igen mély sulcus sagittalis felől meredek, jól elhatárolt. A sulcus sigmoideus igen mély, az incisura jugularis pedig széles /több mint 1 cm/. A protüberantia occipitalis externa BROCA szerinti 3. fokozatú. Az extracranialis felszínen a linea nuchae superior csak a foramen magnum szélességében masculin alkatú. A margó mastoideus mellett emelkedik ki ismét erőteljesebben. A linea nuchae inferior viszont épp a középső sávban válik kiemelkedővé. Ezért a crista occipitalis externa rövid /1 cm/, sőt egy fossában végződik. így a foramen magnum mögött egy osztatlan mélyedés található. A linea nuchae